Rajtaütésszerű fogyasztóvédelmi ellenőrzést kapott az a pécsi élelmiszerbolt, amelynek tulajdonosa felszólította a vevőit, hogy ne vásároljanak a diktatúra befagyasztott árú termékeiből. A hatóság emberei nem kifogásolták a boltvezető akcióját, s meglepő módon mindent a legnagyobb rendben találtak. A vásárlók pedig cinkos mosoly kíséretében elkerülik a politikai csalinak felajánlott árucikkek vételét.
Keleti úr gondolt egyet és történelmet csinált. Elege lett ugyanis abból, hogy a politika megint vele fizetteti ki a számlát. Ezért aztán a pécsi Kodály Delikátesz tulajdonosa, Keleti Zsolt fogta magát és fellázadt a kereskedőket sújtó kormányzati intézkedés ellen. Üzletében jól látható helyen, plakáton kérte a vásárlóit, hogy ne vásároljanak a diktatúra termékeiből, amely alatt a rendelettel befagyasztott árú termékeket értette, mert akkor ő sem fizet rá az üzletre. És lássanak csodát, Keleti úr elérte célját, a vevők az első naptól tiszteletben tartják a kereskedő kérését, – talán mert maguk is rühellik a diktatúrát – nem is vásárolják az említett termékeket. Talán szolidaritásból nem várják el, hogy Keleti ráfizetéssel működtesse a kis üzletet.
Keleti úr közvetlen azután lépett ki a történelem színpadára, hogy a kormány látszólag az infláció megfékezése céljából, de sokkal inkább a közelgő választási győzelem reményében, befagyasztotta a cukor, a liszt és az étolaj árát, tehát Keleti úr ezeket a termékeket a február eleje óta a beszerzési ár alatt kényszerül értékesíteni. Ide sorolhatnánk még a disznóhúst és a szegény magyar nép kedvelt slágertermékét, a csirkefarhátat is, de az utóbbit az üzlet vevői nem gyakran keresik; a bolt tehát ezt nem is árusítja. Viszont az említett többi termék forgalmazására Keleti úr – s vele az összes magyar kereskedő, köztük a multik teljes hálózata – alaposan ráfizet. Keleti úr a cukorra 38 forintot, a lisztre 11-et, a napraforgó olajra 35 -öt fizet rá kilogrammonként, literenként. A csirkemell árusítása 7, a tej viszont csak 1 forintos veszteséget okoz. Ha a Kodály Delikátesz tartana disznóhúst, vagy a kormányzati árbefagyasztásban érintett csirkefarhátat is, akkor arra is ráfizethetne. Pusztán azért, mert a kormányzat felfüggeszti a kereskedelmi törvénynek azt a pontját, hogy a kereskedőt nem lehet kötelezni arra, hogy ráfizetéssel hozza forgalomba az árut.
Miután Keleti úr nyílt ember, ezért sorsfordító döntéséről – nevét büszkén vállalva – első kézből tájékoztatta a vevőkörét. Nem hallgatta el, hogy ha a magyar termelőtől származó zöldségre-gyümölcsre, illatos vérnarancsra, s egyéb déligyümölcsre, vagy a mindig friss kenyérre a jövőben is számítanak, akkor ne vásároljanak a befagyasztott árú termékekből, ha nem akarják, hogy ráfizessen. Ugyanis egy kisbolt nyereséges fenntartása komoly művészet manapság. Az üzenetet megértette, s a jelek szerint el is fogadta a Kodály Delikátesz törzsközönsége, mert e sorok megfogalmazásáig egyetlen grammot sem vettek a diktatúra termékeiből.
Az internet népe azonban már jobban megosztott. A delikátesz üzlet fotóján lévő termékeket szép számmal kommentálják. Kiskun Lajos nevű, kedvesnek aligha nevezhető olvasó azt írja, hogy „ha egyetlen bolt lennél, akkor sem vásárolnék nálad, te lenyúlós tetves görény”. Kiskun úr valószínű álnév, a mögötte megbújó személy ismeretlen. Kővári Péter drágállja a zöldségek árát, a minőségről szót sem ejt, viszont lázítónak találja Keleti úr hozzáállását. Juhász Tibor sokak társaságában feljelentené a boltost. Akad olyan is, aki a 490 forintos – egyébként friss és ropogós – kenyér árát sokallja; mint mondja: van, ahol már 200 ért lehet kapni a multinál. Kővári Péter viszont megvédi a bolt tulajdonosát, mondván: más a minőség, más az ár. Ez a szabadpiac lényege. Ezt követően olvashatunk hosszú eszmefuttatást befagyasztott árak piacromboló hatásáról, és a hiánycikkek kialakulásáról.
Visszatérve a Kodály Delikátesz vizeire, no meg Keleti úrhoz, ő tudomásul veszi az interneten megfogalmazott kritikát is, ámbár könnyű felismerni, hogy az otrombaságok jórésze „kormányzati trolloktól” származik. Erre a boltos csak legyint, s hangsúlyozza, hogy az üzlete a törvénynek megfelelően minden befagyasztott árú terméket tart. Ha valaki cukrot, lisztet vagy tejet akar, azonnal megkapja, de mint említettük farhát az nincs. Soha nem is volt. Az árakról csak annyit mond, hogy számlával tudja igazolni a beszerzési árakat, a jó minőségű árú mindig drágább; és a multiknál tényleg olcsóbb a kenyér. Hősünk nem fél a politika bosszújától, tőle jöhet az fogyasztóvédelem ellenőrzésre. A hatóság emberei természetesen meg is jelentek a boltban, de ellenségesek nem voltak, s látva a kötelezően felhalmozott cukrot, olajat, tejet, mindent rendben találtak.
Az elmaradt haszonért perelhetik a kormányt
Keleti urat naponta hívják a kis üzletek tulajdonosai, van, aki ugyancsak a lázadás határán van, hisz jól emlékszik, hogy az állam a dohánytermékek elvételével elkobozta a bevételük egy részét. Komoly érvágás volt a járvány miatti zárva tartás is, s most itt az árbefagyasztás. Az egyik telefonáló társat keresett azért, hogy a kereskedők közösen beperelhessék a kormányt, mert felfüggeszti a kereskedelmi törvényt, s ráfizetésre kényszeríti az egész ágazatot, ami kifejezetten piacellenes intézkedés. Az élelmiszerek mellet nemrég befagyasztották már a benzin árát, s kamat stopot is elrendeltek. Lesz még ennek böjtje. Ámbár a rendkívüli intézkedés csak a választásokig marad érvénybe, tehát három hónapra szól. A választás után talán megszabadulhatunk majd a diktatúra termékeitől, még tán a diktatúrától is.
helyben.hu
Hozzászólások lezárva.