Egy friss felmérés szerint a Tisza Párt beelőzte a Fideszt

Először mérte a Tisza Párt előnyét a Fidesszel szemben a pártválasztók között egy közvélemény-kutatás. A Partizán megbízásából a 21 Kutatóközpont által készített felmérés szerint.

A Tisza 42, a Fidesz 40 százalékon áll a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között.

Az ötszázalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül csak a Mi Hazánk (5 százalék) tudná megugrani – ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció 4–4 százalékot kapna.

A teljes népességen belül egy kicsivel továbbra is a Fidesz vezet: a kormánypártok támogatottsága 29 százalék, a Tiszáé 26. A Mi Hazánkat a választókorúak 5, az MKKP-t és a DK-t a 3 százaléka támogatja, a bizonytalanok aránya pedig 28 százalék.

A kutatásból világosan kirajzolódnak a generációs különbségek. A 65 évnél idősebbek közel fele, 46 százaléka fideszes és csak 13 százalékuk tiszás. Eközben a fiatalok körében a Tisza Párt jelentősen előzi a Fideszt; Magyar Péterék a 18–29 és a 30–39 évesek közötti korcsoportban 38, illetve 40 százalékon állnak, miközben a Fideszt csak 12 és 14 százalékuk támogatja.

A fővárosban jelentős a Tisza előnye (29 százalék a fideszes 21 százalékkal szemben), de a megyei jogú városokban, illetve megyeszékhelyeken is Magyar Péteréké a legerősebb párt (32 százalék és 28 százalék). A kisebb városokban fej-fej mellett a Fidesz és a Tisza, de falvakban és községekben 37 százalékos a kormánypárt támogatottsága, Tisza Párté pedig mindössze 19 százalék.

A Tisza egyértelműen népszerűbb a magasan képzettek körében: 38 százalékon áll a diplomások közt, szemben a Fidesz 22 százalékával. Az érettségizettek közt szintén előnyben van a Tisza (31 százalékon áll, míg a Fidesz 20 százalékon), de Orbán Viktor pártja 40 százalék körül teljesít a közép- és alapfokú végzettségűek közt, ahol a Tisza csak 19 százalékot, illetve 13 százalékot szerezne.

A megkérdezettek több mint kétharmada (71 százaléka) úgy látja, Magyarországon inkább rossz irányba mennek a dolgok, és a túlnyomó többség (67 százalék) az Európai Unióban is negatív tendenciákat érzékel.

Török Gábor politikai elemző szerint a kutatás jó kiindulópontot jelenthet, de nem teljes mértékben reprezentatív, ahogy ez a mérések sajátja. „Ugyanakkor a közvélemény-kutatások nem csak megmutatják a politikai valóságot, de bizony időnként alakítják is azt”, tette hozzá. Megjegyezte, érdekesnek tartja, hogy pont október 23-án jött ki egy ilyen eredményeket felmutató mérés.