Döntött a Kúria: jöhet az aláírásgyűjtés a Lázár Jánosék alkotta építési törvény egyik része ellen

A legfelsőbb bírói fórum ugyanis helybenhagyta a a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a korábbi, az LMP egy népszavazási kérdésének hitelesítésre vonatkozó döntését, így elindulhat az aláírásgyűjtés az építési törvény egyik része ellen.

Az NVB az LMP-nek azt a kérdését hitelesítette korábban, hogy:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?

Az NVB döntését a a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium támadta meg és vitte bírósági útra.

A Kúria múlt héten viszont helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Döntésükben megállapították, hogy a népszavazásra javasolt kérdés maga nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, nem kívánja, hogy a választópolgárok meghatározzanak jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat.

Ezen kívül a kérdés egyértelműen megválaszolható a Kúria szerint, így nem következik be a választópolgár sérelme.

A törvény 42. alcíme egyébként a Kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok címet viseli, ami lényegileg a korábbi, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek az új építési törvénybe beemelt része.

Sok egyéb mellett arról szól ez a rész, hogy az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható, ha részben vagy egészben európai uniós támogatás, illetve részben vagy egészben központi költségvetési támogatás felhasználásával valósul meg és például:

• katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, védelmi ipari, rendvédelmi, katasztrófavédelmi vagy vízgazdálkodási célú és rendeltetésű építmény,
• energetikai célú vagy közcélú nyomvonalas építmény, vagy éppen
• oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális célú építmény, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú és rendeltetésű építmény.

A felsorolás nem teljes. Ezekben az esetekben pedig számos szükséges közigazgatási eljárás egyszerűsödik, felgyorsul, ám, ahogy azt az LMP is írja, segítségével a kormány a helyiek megkérdezése nélkül kényszeríthet településekre, jellemzően súlyosan környezetszennyező beruházásokat.

A párt azt is közölte, hogy a Kúria döntésének értelmében legkorábban július 9-én elindulhat az aláírásgyűjtés a kiemelt beruházási törvényről szóló népszavazási kérdésben.