Direkt36: a kormány el akarta titkolni a kórházi valóságot

A Direkt36 írt cikket arról, hogy a kormány jelentős energiát fordított az egészségügyi rendszert érintő érdemi információk visszatartására. Ezt Bucsi László, a székesfehérvári kormány főigazgatójának esetén keresztül szemléltette.

Bucsi László a székesfehérvári egyik művelődési házának egy áprilisi rendezvényén arról beszélt 2021 áprilisában, hogy az intenzív osztályon, aki gépre kerül, 84 százaléka nem jön le a gépről, 100-ból 84 ember meghal. Tette mindezt azért, mert az emberek nagy részét szkeptikusnak tartotta, akik nem tudják, mi van.

Néhány nappal később, az operatív törzset vezető Pintér Sándor belügyminiszter online eligazítást tartott a kórházigazgatóknak, a végén pedig csak annyit mondott: Bucsi főorvos úr a jövő héten jelentkezzen nála Budapesten egy személyes találkozóra. Pintér ezzel jelezte a többi kórházigazgatónak, hogy aki kibeszél, az bajba kerül, írja cikkében a Direkt36.

Tavasszal, a számok ismételten történő megugrása során a portál információi szerint fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, írják, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.

Végül a kormány a kevés kifelé jutó információ és a katonás rend pártján tette le a voksát. Egy, a portálnak beszélő Fideszes politikus szerint a védekezést Orbán Viktor irányította, felségsértéssel ért volna fel bármilyen alternatíva felvázolása bárki részéről.

Az őszi, de utána a harmadik hullám februári berobbanásával a források azt mondták, már februárban meg kellett volna lépni az iskolák bezárását, de gazdasági és elsősorban politikai okokra hivatkozva ezt a miniszterelnök csak márciusban jelentette be. El akarták kerülni azt a németországi helyzetet, amikor tüntetők majdnem a Reichstagot. Itt nem volt akkora társadalmi feszültség, ahogy egy forrás mondta, csak Gödény Györgyék tartottak pár száz fős tüntetést, és ezt mindenképpen sikernek érték meg.

A hivatalos kommunikáció először a halottak számának fontosságáról szólt, ám amikor ez radikálisan növekedni kezdett, akkor az új, ahogy fogalmaznak, csodafegyver, az oltás lett, és az oltási program. Mindenki bízott abban, hogy a harmadik hullám nem lesz olyan erős, mint a második, mondta egy fideszes politikus, aki szerint a kormányzat azt remélte, az oltásoknak köszönhetően a harmadik hullám enyhe lefolyású lesz, vagy esetleg elmarad.

Azért döntött tavasszal a Fidesz arról, hogy nem lehet a kórházban tudósítani (míg például a határon túli, akár magyarok lakta területeken ennek nem volt akadálya), hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.

A Direkt36 arról is ír, hogy ezek után kórházi dolgozók számára is szigorúan tilos volt a belső állapotokról nyilatkozni. Egy budapesti kórház menedzsmentjében dolgozó forrás úgy fogalmazott, hogy „mindenütt leporolták a kommunikációs szabályzatokat”. Példaként említette, hogy a harmadik hullám csúcsán – az egyébként aktívabban kommunikáló kórházak közé tartozó – Semmelweis Egyetem Covid-részlegén egy rezidensre külön rászóltak, amiért védőfelszerelésben pózoló képeket posztolt magáról a Facebookon.

A kórházigazgatók ezáltal féltek Pintértől, akinek a vezetésével enm csak a kórházakon belül, de a megbeszélseken is katonás rend folyt. Egy kórházi forrás elmondta a Direkt36-nak, hogy amikor az újonnan kinevezett kórházvezetők először találkoztak Pintérrel, akkor a miniszter megérkezése előtt egy segédtiszt közölte velük, hogy „állva várják a miniszter urat, és csak akkor üljenek le, ha ő már leült, és ne tegyenek fel kérdéseket, csak akkor beszéljenek, ha őket kérdezik.”

Egy vidéki kórház vezető beosztású orvosa szerint a harmadik hullám csúcsán a náluk ápolt súlyos covidos betegek száma több mint háromszorosa volt a második hullám idején tapasztaltnak. Így a teljes ellátás ennek rendelődött alá. Az orvos szerint az egyik legsúlyosabb probléma az volt, hogy hiába volt meghatározott számú ágyuk a covidos intenzív osztályon, ezeknek csak a felén tudtak lélegeztetőgépet működtetni. Hiába volt bőven lélegeztetőgépük, egyszerűen nem volt elég emberük ezek működtetésére.

Emiatt az orvosok többször súlyos döntésekre kényszerültek. „A járvány csúcsán voltak olyan napok, amikor a 60 év felettieknek nem nagyon volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni” – fogalmazott.

Szintén kórházi forrás beszélt arról, hogy idős főorvosok is sírdogálva mentek haza a nap végén, mert szinte az egész napjuk azzal telt, hogy a halál beálltát állapították meg a betegeknél. Előfordult az is, hogy rangsorolni kellett a betegek között.

Kormányzati források arról is beszéltek a portálnak, hogy bár minden család érintett volt a magas halálozási számok miatt, legalább a baráti körükben fordult elő a koronavírus miatti haláleset, ez a kormányra nem ütött vissza, és a választók legalább fele szerint a kormány minden, tőle elvárhatót megtett a járvány leküzdése érdekében. Egy ellenzéki politikus is arról beszélt, hogy a kezdeti járványkezelési hibákból sem tudtak profitálni, a hat ellenzéki párt össztámogatottsága továbbra is fej fej mellett halad a Fideszével. A járvány csúcsán, mondta a forrás, nem egy-két százalékponttal, hanem legalább tizenvalahánnyal kellett volna vezetniük. Ráadásul a gazdaság talpra állásával a következő hónapokban véleménye szerint a Fidesz még tovább fog erősödni.

A Direkt36 a cikkben jelezte, több mint egy tucat forrással – kórházi dolgozókkal, kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki politikusokkal – beszéltek azért, hogy megértsük a koronavírus harmadik hulláma során hozott intézkedések hátterét. A téma érzékenysége miatt mindannyian azzal a feltétellel adtak információkat a portálnak, ha nem írjuk le a nevüket.