Nem gondolom, hogy szokatlan jelenség lenne Magyarországon, hogy közterületen közéleti eseményre érkezőkről fotókat készít a sajtó. Ezt – ha rólunk van szó – listázásnak kiáltja a NER-sajtóbirodalom töpörödő megyei lerakata, az egykor szebb napokat élt Délmagyar. De nem ez a lényeg.
Vásárhelyen valami megváltozott. A táskahordozók még izgatottan telefonálnak 20-30 perccel a rendezvény előtt, hogy tömeget alkotva, ott lesz-e x vagy y a főnök számára fontos eseményen. Még megtelik a tér, a kampánynyitónak használt iskolai tornaterem, vagy éppen a BFMK. Még.
Ám úgy tűnik, sokaknak már kifejezetten kínos, ha egy fideszes hátterű rendezvényre érkezve képbe kerülnek. Nemrég a Boldog Gizella-díj átadó ünnepségére érkezőket fotózó kollégánkhoz ketten is odaléptek, nem szeretnék viszontlátni magukat a tudósításban. Nem kerültek bele. Kérésük azonban jelzi, nem szívesen mutatkoznak ebben a körben, még akkor sem, ha ez az esemény direkt módon nem politikai rendezvény, sőt, érdemes embereket ismernek el éppen.
Még viszi őket a tehetetlenségi erő, a korábbi lendület maradéka, az egykor hitt érték-közösség, de érzik, hogy értékek már legfeljebb egyesek széfjeiben vannak csupán és egyre kellemetlenebb ehhez a hatalomhoz tartozni.
Ha már az ős-fideszes Pesty László is kimondja „kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk… hazudunk, kompromittálva egy történelmi eszmét, förtelem”, akkor bizony ez a vég kezdete. Erkölcsileg már régen az. Ha Pesty Lölő-jelenséget emleget, akkor mit szóljon a párthoz csak korábbi szavazatával kötődő, onnan sápot nem szedő, gondolkodó, értelmes ember. Kínos, de minimum ciki ezzel a klánnal közösséget vállalni.
Közösséget vállalni a már elítéltekkel és/vagy lebukottakkal, mengyirolandokkal, boldogistvánokkal, simonkagyörgyökkel, völnerpálokkal… Erkölcsileg közösséget vállalni borkaizsoltokkal, szájerjózsefekkel, kaletagáborokkal…
Közösséget vállalni a hatalomnak azokkal az embereivel, akikről mindenki tudja, hogy a köz pénzéből gazdagodtak trükkösen és piszkosul. Meg piszkosan. Hogy is mondta az ős-fideszes Pesty László? „kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk… hazudunk”.
Nem csoda, ha becsületes embereknek, egykori Fidesz-szavazóknak ez nem tetszik. És nem csak a jachtozást, a helikopterezést, a kastélyokat, a luxusautókat, a különgéppel futballmeccsre, vagy olasz shoppingolásra járást, a bátor rénszarvas vadászokat látják, hanem az abnormális kormányzati döntések sorozatát is.
Látják, hogy monokultúrás akkumulátor-ország leszünk, tudják, hogy százmilliárdokat szórtunk ki olyan lélegeztetőgépekre, amikre ilyen számban se szükség, se szakember nem volt, saját és ismerőseik bőrén keresztül ők is érzik, hogy tanár nélküli oktatási, orvos és ápoló nélküli egészségügyi rendszer „épül”. Ezek az emberek, akik először szakadnak majd le a nagy narancssárga tömbről, értelmesek, képesek adatokat elemezni, okot és okozatot párba állítani, pontosan tudják az uniós rekorder magyar pénzromlás nem háborús infláció, hanem a hatalom görcsös akarásának ára.
Ezek a becsületes, egykor Fideszre szavazó emberek nem akarnak olyan képen szerepelni, ami a Fideszhez kötné őket. Ez már ciki. Megértjük.
Hozzászólások lezárva.