A KSH adatai szerint a februári infláció 5,6%-os volt idén, az élelmiszer-infláció éves összevetésben elérte a 7,1%-ot. A kormány intézkedett, ezt a miniszterelnök jelentette be egy videóban.
5,6 százalékos volt az infláció februárban, ennyivel nőttek az árak tavaly februárhoz képest. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak havi összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorstájékoztatója szerint. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben 7,1 százalék volt.
Tavaly februárhoz képest jelentősen drágultak az élelmiszerek, a liszt ára 44,3 százalékkal, az étolajé 27,5 százalékkal, a tojásé 24,7 százalékkal, a tejé 22,5 százalékkal, a vajé és a vajkrémé 19,2 százalékkal, a kávéé 16,1 százalékkal, a gyümölcs- és zöldség 14,5 százalékkal, a csokoládéé és a kakaóé 13,8 százalékkal, a tejtermékeké 10,9 százalékkal nőtt. Egyetlen gyakran vásárolt termékcsoport ára csökkent 4,4 %-al, a száraztésztáé.
A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak egy év alatt, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8 százalékkal, a telefon, internet 14,9 százalékkal, a lakbérek 12,2 százalékkal.
Az alkohol és a dohányáru sem úszta meg, ezek ára 5,0 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányárué 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkeknél az infláció 1,6 százalékos volt egy év alatt, itt az ékszerek drágultak a leginkább (18,9 százalék), az új autók 6,6 százalékkal, a szobabútorok 2,9 százalékkal drágábbak, míg a használt autók 2,9 százalékkal kevesebbe kerülnek. A háztartási energia ára stagnált (0,2 százalékos csökkenés).
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétvégi eseményen már előrevetítette, hogy nem kizárt a 7 százalék feletti élelmiszer-infláció februárra, szerinte ez „meglepetésinfláció”, de azt is megígérte, hogy a kormány tesz majd az élelmiszer drágulása ellen.
A tavalyi év nem volt a magyar gazdaságpolitika siker-éve, még akkor sem, ha ebben benne van a tavalyi rossz év a mezőgazdaságban, illetve a forint elmúlt hónapokbeli gyengesége is. A drágulást azonban néhány termék nagyon húzza felfelé, mégpedig pont azok, amelyeknek az árába korábban belenyúltak az árstoppal. Lényegében nem volt olyan elemzés, ami ne azt mutatta volna, hogy ez összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott az élelmiszerpiacon és a kiskereskedelemben.
Ennek ellenére kedden reggel Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videóban jelentette be, hogy „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében korlátozzák a kereskedők árrését.
Orbán bejelentése szerint most nem árstopot, hanem árrésstopot vezetnek be. 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10%-ot.
Az új intézkedéseket március közepén vezetik be, és május végéig maradnak hatályban, ekkor felülvizsgálják őket, és ha kell, folytatják.
Hozzászólások lezárva.