Kriván Lajos az egykori Delta Kereskedelmi Vállalattól ment nyugdíjba, vasútmérnöknek készült, de végül pénzügyes lett. Ő élesztette újjá a rendszerváltás után a vásárhelyi cserkészmozgalmat.
A város alpolgármester kézbesítette az ünnepeltnek a miniszterelnök elismerő oklevelét, míg a város nevében egy üveg borral, mégpedig a város borával kedveskedett neki.
Kriván Lajos szívesen idézte fel családi, iskolai majd egyetemi éveit, így derült ki, hogy a Petőfi utca egyik házában született. 1933. július 16-án, Kriván Mihály sírköves és felesége második gyermekeként.
– Sokat sírtam, s ennek az lett 8 hónapos koromban a nem várt következménye, hogy úgynevezett kizárt sérvet kaptam, ami olyan súlyos állapot, hogy bele is lehet halni. Velem nem ez történt, mert megmentette az életem Heller István gyermekgyógyász és Bakay György sebészorvos. Az utóbbi végül az utolsó pillanatban műtött meg – idézte fel a történteket.
A sors különös véletlene, hogy most az egyik (az egykori orvosról elnevezett) Bakay utcai házban él. Lajos bácsit az egykori polgári fiúiskolába íratták be a szülei, s azt mondja, hogy ott szigorú tanárok oktatták, akikre ma is nagy szeretettel emlékszik. Miután az akkor induló vásárhelyi közgazdasági iskolát is elvégezte, egyszer a Kossuth téren találkozott a bankpalotában dolgozó Pál Istvánnal, aki, amikor megtudta hol végzett, azt mondta: menjen fel a bankpalotába, ahol épp felvételi van. Fel is vették. Így abban az évben lemaradt az egyetemi jelentkezésről, csak a következő évben iratkozott be a közgázra, melyet 1956 nyarán elvégzett. A diplomáját épp a születésnapján kapta meg.
Hazatért Vásárhelyre, s nyugdíjba vonulásáig több vállalatnál is dolgozott, a leghosszabb ideig a volt Delta Kereskedelmi Vállalat közgazdászaként. A rendszerváltás után ő volt, aki újjáélesztette a vásárhelyi cserkészmozgalmat. Szabadidejében szobrokat készített, s nyert is velük díjakat.
1958-ban kötött házasságot s élt boldogan 64 év ig nemrégen elveszett feleségével. Egy fiuk született, s két unokája van.
Manapság a családfája összeállításával foglalkozik, de nem elégszik meg annak hagyományos módjával, hiszen mindenkihez fűz valami személyes történetet, így téve élővé elei emlékeit.
Hozzászólások lezárva.