Beletenyerelt a kormány – tömegesen mondanak fel a gyermekvédelemben
5887 nevelőszülőből 113-an már biztosan felhagynak hivatásukkal a kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt. Ez derült ki a Népszava kérdésére küldött belügyminisztériumi tájékoztatásból. Pedig már jelenleg is mintegy 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Közben gyermekotthont is hagynak ott viszonylag nagyobb számban dolgozók a kérdőív miatt, ami nagyon intim, személyes adatokra kérdez, miközben hozzáértők szerint nem ezekkel, hanem súlyosabb problémákkal kellene foglalkozni az államnak. A borítókép illusztráció, forrás: Pixabay.
Annak az államnak, melynek ez a válasza a februárban kirobbant kegyelmi botrányra. A Népszava információi szerint, amelyet a Belügyminisztérium osztott meg velük, 48 nevelőszülő azért távozott, mert megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 65 pedig kérte jogviszonya megszüntetését. A pótlásuk egyelőre nem megoldott úgy, hogy jelenleg is 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből.
Szintén a Népszava írta meg, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeiben dolgozó 4241 gyermekvédelmi munkatárs 6 százaléka távozik a méltatlannak tartott átvilágítás miatt.
Beszámolók szerint az érintett dolgozók, nevelőszülők lakásán rendőrök jelennek meg, valamint a vizsgálat során az eljárás része egy környezettanulmányt, de kikérdezik a szomszédokat, illetve nem csak azt ellenőrzik, hogy büntetett előéletűek-e, hanem hogy kivel/kikkel élnek együtt, hova járnak szórakozni.
Egyesek arról számoltak be, hogy a fiókokat is kihúzták, a tyúkólat is átkutatták, sátánista jelképeket keresve, mások viszont azt mesélték, hogy egyszerűen csak a kérdőív kérdéseire kellett választ adniuk.
Vas Vármegyében is többen felmondtak
Hasonló dolgokra panaszkodtak Vas vármegyében, ahol 18 főnek szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, mert nem volt hajlandó a megalázó kérdőív kitöltésére. Heten például a gencsapáti Gólyafészek Gyermekotthon dolgozói voltak.
Ők keresték meg a a nyugat.hu-t, és mondták el saját történetüket. A portálnak az egykori dolgozók azt mondták, hogy nem azért nem töltötték ki a kérdőívet, mert titkolni, takargatnivalójuk lenne, hanem azért, mert naponta szembesültek azokkal a problémákkal, amelyek megoldása sokkal fontosabb lenne, és úgy érezték, megalázó helyzetbe kerültek. A rendszer túlterhelt, kevés a fizetés, nagy a felelősség, és pont azokat üldözik el így, akik alkalmasak voltak a rájuk bízott feladatra.
Ráadásul olyan, részletekbe menő dolgot sem értenek, hogy a konyhásnak, aki nem érintkezik a gyermekekkel, miért kell a kérdőívet kitölteni, és a sofőrnek, aki pedig találkozik velük, miért nem.
A nyilatkozók azt is elmesélték, hogy a volt csoportjukban most többségében olyan emberek maradtak, akikről úgy vélik, alkalmatlanok a gyerekek ellátására. És sajnos tele vannak ilyen emberekkel a gyermekotthonok. Számos szabálytalanságot felsoroltak:
Akadt több olyan eset is, mely erősen súrolja a gyermekbántalmazás kategóriáját. A kisbabák esetében például nem használtak popsikrémet, így véresre sebesedett a hátsójuk. Penészes etetőszékben etették a gyereket, mert nem takarítottak rendesen. Az apró játékokat nem szedték össze, amiből nagyobb baj is lehetett volna, ha valamelyik kisebb gyermek lenyeli azt.
Volt olyan, amikor egyetlen gyermekfelügyelő vigyázott a 19 gyermekre, de ő a kapu előtt dohányzott, a gyerekek jóval távolabb, a házban felügyelet nélkül maradtak. Voltak, akik kimásztak a kiságyból és a teraszon, folyosón sétáltak alvásidőben. De arra is volt példa, hogy a legnagyobb kánikulában, a déli órákban a tűző napon hagyták a kicsiket a járókában.
A távozás a gyermekeknek a legrosszabb, az állam pedig, mondhatni ismét, rosszul hozzányúlva a problémához, jelentéktelen kérdéseken rugózva, a beszámolók szerint sokszor vegzálja az ellenőrzésekkel a dolgozókat.
A Népszavának egy távozó gyermekvédelmi gyám azt írta, hogy a teljesen inkompetens irányításból lett elege. Szociálpolitikusként rettentő nehéz elfogadnom, hogy gondoskodáspolitikának csúfolják ezt a szakmát, és olyan emberek vezetik, mint a területen soha nem dolgozó jogász Rétvári Bence és az informatikus Fülöp Attila. Az eredmény: súlyos szakemberhiány, a szakellátás már nem tudja elhelyezni a családjuknál veszélyben élő gyerekeket, kiöregedtek és agyonterheltek a nevelőszülők.
Hozzászólások lezárva.