Bátonyi Péter művészettörténész, műemlékvédelmi szakember lesz a vendég április 24-én, csütörtökön 17 órakor a Németh László Városi Könyvtárban. A szabadkígyósi kastélyról, műemlékvédelemről, a magánosításról beszélgettünk vele.
Bátonyi Péter 2024 novemberében, a Partizán csatornán leplezte le a különböző minisztériumi vezetők által elkövetett bűncselekményeket. Ennek következtében még a műsor adásba kerülése előtt azonnali hatállyal kirúgták.
Csütörtökön délután a könyvtárban többek között szó lesz a Wenckheim-kastélyról a felújításáról, az azzal kapcsolatos ügyekről, illetve Bátonyi szakmájáról, amit szeretettel gyakorolt is addig, amíg Lázár ki nem rúgta.
Bátonyi Péter 2013 és 2024 vége között, 12 éven át dolgozott a műemlékvédelem szakmai irányításában, az azt éppen aktuálisan ellátó minisztériumokban. Először a Belügyminisztériumban, majd a Miniszterelnökségen, legutóbb pedig az építési tárcánál, Lázár János alatt, ahonnan a minisztérium nagyhatalmú és ellentmondást nem tűrő ura, ki is penderítette.
Bátonyi Péter feljelentette Gulyás Gergely és Lázár János minisztereket és Lánszki Regő építészeti államtitkárt hivatali visszaélések miatt. Portálunknak elárulta, hogy nem tudja hol tart az ügy, mert semmilyen visszajelzést nem kapott, annyit tud, hogy a főügyészségről átkerült az ügy a BRFK-hoz. „De hogy egyébként bármilyen érdemi nyomozási tevékenységet folytatnak-e, azt nem tudom” – mondta, és azt is elárulta, hogy több jogvédő szervezet is megkereste, és mindegyik szerint arra lehet számítani, hogy végtelenül lassan haladnak majd ezek az ügyek. Példaként a Transparency International MNB székház-ügyben tett feljelentését hozta fel, ami tíz évvel ezelőtt történt, ám amíg az Állami Számvevőszék jelentésében le nem írta, hogy aggályos a történet, semmi nem történt az ügyben.
„Úgyhogy nem csodálkozom rajta, hogy az én nem is civil szervezeti, hanem magászemélyi feljelentésemmel nem foglalkoznánk túlságosan aktívan. Valószínűleg az elhallgatásnak meg az ellapátolásnak a módszeréhez folyamodnak” – fogalmazott.
Hódmezővásárhelyen a Wenckheim-kastélyról fog többek között beszélgetni Márki-Zay Péterrel. Ennek kapcsán elmondta, hogy ő már 2014-2015 táján kezdte el sejteni, hogy ezeknek az állami műemlékvédelmi ingatlanoknak a magántulajdonba való kiszervezése terv, „csak ugye Lázár János 2018-ban megszűnt miniszternek lenni, és onnantól fogva nem tudta gardírozni a projektet”. Bátonyi elmondta, hogy akkor folyt le a kastélyprogram, ami során EU-s pénzekből újították fel a kastélyokat. Ez számára megnyugtató volt, azt hitte, hogy a „magánosítási gondolat süllyesztőbe került”.
„De hát ugye miniszter úr 2022-ben visszajött, és úgy látszik ott vette elő a dolgot, ahol abba hagyta. És amikor én erről olyan ’22 nyarán tudomást szereztem teljesen informális módon, tehát véletlenszerűen, akkor bevallom őszintén, sokkolt, hogy nem igaz, hogy megint ezzel jönnek.
Merthogy én maximálisan ellenzem ezt a gondolatot, hogy állami tulajdonban lévő és az állam gondjaira bízott emlékműveket boldog-boldogtalannak, Isten tudja, hogy milyen alapon odaadjanak,
majd leszögezte, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok ugyanúgy a köztulajdon részét képezik, mint az állami tulajdon, ott biztonságban érzi az emlékműveket. „De a magántulajdon az más tészta, főleg olyan tulajdonosi szemlélet mellett, mint ami nálunk uralkodik” – folytatta, majd ígéretett tett arra, hogy a beszélgetés során konkrét példákkal is szolgál majd arról, „hogyan bánnak magántulajdonosok a kastélyokkal, hogy hogyan váltak romhalmazzá 10-15 év alatt olyan ingatlanok, amelyeket egész jó állapotban adtak át. Hát ezek után én ebben különösen fantáziát sem láttam, még hogyha jó szándékkal közelítek is a lázári tervhez, de hát itt a legrosszabb szándékot is vélemezni kell, tehát a vagyonátjátszásnak egy újabb formáját”.
Állítja, maximálisan ellenzi a magántulajdonba adását ezeknek a kastélyoknak, és azt mondja nem tud ő sem másra gondolni, mint a vásárhelyiek sejtenek, hogy Lázár János „új arisztokrata attitűdje” és ennek megmutatása állhat a terv hátterében.
Maga is ilyen kastélyban lakó emberként, és olyan életformát élő emberként láttatja magát, meg szereti látni magát. Ehhez nyilvánvalóan valamennyire kötődik az, hogy esetleg a jövőben szeretne nem egy batidai műkastélyban lakni, hanem esetleg egy igazi kastélyban, egy olyanban, ami az ő saját magával kapcsolatban vélemezett rangjához illik
– mondja Bátonyi, aki tudni véli, hogy Lázár „bizonyos körökkel azért kapcsolatban áll, szeret dörgölőzni a történelmi arisztokráciához. Azt tudjuk, hogy nemcsak kastélyok magánosítását, hanem például a múzeumban őrzött volt nemesi műtárgyaknak, festményeknek, egyébeknek a visszaadását is nagyon erőteljesen propagálta, és ebben tett komoly lépéseket is” – meséli, majd hozzáteszi, ezt Gulyás minisztériuma „visszacsinálta”.
Az már más kérdés, hogy ha a történelmi családok kapták volna vissza a kastélyokat, hiszen a Wenckheim családtól se jogszerűen vették el az ingatlant.
Bátonyi azt állítja, hogy a történelmi családok is eltérően értékelik a magántulajdonba való kiszervezést, az Eszterházyak például helytelenítették, Károlyi György pedig inkább támogatóan állt a kérdéshez. De nem is nekik akarják visszaszolgáltatni a kastélyokat, hanem mindenféle cégek jönnek képbe, az OTP, a MOL és a többi alapítványok.
A szakember a Wenckheim-kastély felújításáról is mondott pár érdekes dolgot. A kastélyprogramot 2014-15-ben kezdték összerakni, ehhez képest a szabadkígyósi kastély felújított részét 2022-ben a választások előtt adták át. „Azért hosszú ideig tart egy kastély felújítása, de nem ennyire, majdnem 10 évig.” Ez alatt az idő alatt nyilván az árak is változtak, ezért az eredeti 1,5 milliárdos eu-s forrást az állam egészítette ki.
„Amit tudok, hogy bár a felújítások alapvetően az én olvasatomban többnyire jól sikerültek, például a szabadkígyósi se sikerült rosszul, rengeteg fölösleges költséget számoltak el. Tehát olyanfajta élményturisztikai, meg mindenféle gépészeti, meg egyéb berendezéseket, amelyekre nem feltétlenül lett volna szükség, de mindenáron meg kellett őket valósítani, és ezek bizony elvitték a tíz és száz milliókat, és hát úgy már például nagyon sok esetben nem jutott az érdemi műemlékvédelmi munkákra elég pénz” – mondja a szakember.
„Tudható, hogy egy épület akkor tárja föl önmagát, amikor már nekikezdenek a munkáknak”, és ez szerinte megemelheti a költségeket, de állítja, hogy egyetért Márki-Zay Péterrel abban, hogy jobban is fel lehetett volna használni a forrásokat. Például ha időben nekiállnak a munkálatoknak és nem húzódik az utolsó pillanatig a felújítási munkálat úgy, hogy a terveket évekkel előtte elkészítették. Vagy ha szigorúbb a pénz elköltése, azaz „nem csicsapicsára költjük a pénzeket, hanem értelmes dolgokra, akkor százmilliókat lehet értelmesen megtakarítani, és a valódi műemléki feladatokra fordítani, mert egy műemléknél tudjuk, hogy mi a hierarchia, először a művészeti értékű és egyéb épület állagát biztosító feladatokra kell elkölteni a pénzt, és nem élményturisztikai, meg egyéb dolgokra, amelyek rendkívül sokba kerülnek, és az élettartamuk az években mérhető, nem évtizedekben. Tehát egy ilyen divatos vitrin, meg egy nem tudom milyen kivetítő, az öt év alatt gagyivá válik. Egyszerűen annyira gyorsan fejlődik a technológia, hogy használni se lehet semmire, hát ha erre elmegy párszázmillió forint a másfél milliárdból, akkor az nem odafordítódik, ahova kellett volna.” – állítja.
A Bátonyi Péterrel való beszélgetésünk alapján igen érdekfeszítő beszélgetésre lehet számítani csütörtök délután a Németh László Városi Könyvtárba, ahová a szakember igyekszik időben érkezni, ám mint felvetette, a MÁV szolgáltatásait veszi majd igénybe, ezért kénytelen egy korai járattal elindulni, hogy biztosan megérkezzen.
Hozzászólások lezárva.