Balog Zoltán ügye megosztja a reformátusokat

Balog Zoltán református püspök, egykori emberierőforrás-miniszter, a református zsinat lelkészi elnöke nem mondott le az egyházban viselt tisztségéről azután, hogy bevallotta hibáját és bocsánatot is kért azért, mert támogatta, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítse a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményben érintett igazgatóhelyettesét, K. Endrét. Döntése, hogy marad, az utóbbi napokban igencsak megosztotta a közvéleményt, és az egész református közösséget. Ma délutánra rendkívüli zsinatot hívnak össze a püspök kegyelmi botrányban való szerepvállalása okán.

Balog Zoltán, a református egyház első embere is tagja volt a lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin 16 fős tanácsadó- testületének, sőt sajtóforrások szerint rendkívül jó viszonyt ápolt az államfővel. Balog járhatott közben a köztársasági elnöknél abban, hogy a bicskei pedofilügyben államfői kegyelmet kapjon K. Endre, a gyermekotthon igazgatóhelyettese. A 444 pedig megírta: a kegyelmi döntést megelőzően Balog Zoltán találkozót szervezett Novák Katalin és K. Endre felesége között. A református püspök a kirobbant botrány kellős közepén, néhány órával Orbán Viktor alkotmánymódosítási bejelentése előtt tudatta Facebook-oldalán, hogy egy kis időre eltűnik a nyilvánosságból, így fogalmazva: „Visszavonulni néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében. Micsoda ajándék!” Azt nem közölte hová vonul el, a 444 szemfüles újságírói viszont utánajártak, hol lehet, és meg is találták hétfőn Balog Zoltánt Ausztriában.

A püspöknek kedden már kényszerűen vissza is kellett térnie hosszabbra tervezett elmélkedéséből, miután a magyarországi református egyház vezetése berendelte, hogy magyarázatot adjon arra, mi köze volt K. Endre kegyelmi ügyéhez. A reformátusok első embere egyháza esperesei, főgondokai előtt számolt be szerepéről a kegyelmi botrányban. Ezt követő nyilatkozata szerint a meghívottak négyötöde részt vett az ülésen, és 86 százalék bizalmat szavazott neki. Viszont az elnökségi tanács – négy püspök és négy főgondnok – azt kérte tőle, gondolja át, hogy közéleti szerepvállalása mennyire egyeztethető össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásával. 

Az elmúlt napokban igencsak megosztotta a közvéleményt – és a reformátusokat – Balog döntése, hogy nem mond le egyházban betöltött posztjáról. Fekete Károly, a tiszántúli református egyházkerület püspöke az egyházközségeknek és lelkipásztoroknak szóló közleményében arról tájékoztatott, hogy az egyház fővárosi székhelyén tartott keddi ülésen – a „kialakult helyzetre tekintettel, teológiai alapú érveléssel” – megkérte Balog Zoltán dunamelléki püspököt, „gondolja át, hogy lemond zsinati elnöki tisztéről”. Fekete Károly annak a tiszántúli egyházkerületnek a püspöke, amely különösképpen fontos szerepet játszik a református egyház életében.

A Népszava több forrásból is úgy értesült, hogy a keddi tanácskozáson – Balog Zoltánon és Fekete Károlyon kívül a másik két egyházkerület lelkészi vezetője, Pásztor Dániel tiszáninneni és Steinbach József dunántúli püspök is felszólalt. Steinbach azon a véleményen volt, ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is. Pásztor Dániel viszont érzékeltette, hogy ő Fekete Károly álláspontjával ért egyet, vagyis helyénvalónak tartaná, ha Balog Zoltán leköszönne a zsinati elnöki posztról.

Csütörtök délután már arról cikkezett az országos sajtó, hogy rendkívüli zsinatot hívnának össze, hogy tisztázzák, maradhat-e Balog Zoltán püspök a református egyház vezetője. Az Mfor.hu portál úgy értesült, erre pénteken, azaz ma 14 órától kerülhet sor.

A Magyar Hang szerint a zsinat most kérheti Balogot lemondásra, de elmozdítani nem tudja. Püspöki tisztségtől csak úgy lehet megfosztani valakit, ha az őt megválasztó presbitérium szólítja föl erre. Csakhogy eddig ilyen nem történt, így ha erre az útra terelődik a botrány, az egész biztosan sokáig el fog húzódni – írja a lap.