Bálanya

Egy vármegyének főispán is dukál. De nekünk valamiért nem jutott. 

A napokban közzé tétetett azon méltóságosak névsora, akik az eddigi kormánymegbízotti tisztségüket főispánságra váltják. Lamentálhatunk azon, hogy most akkor előre megyünk vagy hátra, a kétharmad hatalma nagyvonalúan megengedi, ennél azonban szomorúbbnak, mi több, méltánytalannak tartom, hogy szeretett rónánkat itt, Csongrád-Csanádban, nem elég a szikkasztó szárazság, a humánerőforrás aszálya is sújtja, és nem terem egy arra alkalmas illető sem, aki e magasztos feladatot ellátná, a kormányzat rúdját megragadva átsegítené e déli határvidék szorgalmas népét a reá váró könyörtelen idők veszedelmén. 

Igenis, Csongrád-Csanád vármegyének mielőbb főispán adassék, mert így apátlan, anyátlan marad sorsunk, életünk, mint valami lelencé! Attilát is itt temették el! Vagy most már Ópusztaszer is smafu?!

A nemzetközi helyzet fokozódik. Sem vármegyénk, sem vármegyei jogú városaink nem maradhatnak oltalmazó nélkül. Mert ha mégis olykor, alkalomadtán, a szüntelen szorításból szabadulván röpke vigasságra adná a fejét egynéhány polgári kompánia, mi lesz a mulatságok védnökével? 1945 előtt a főispán hitvesét kérték fel bálanyának. Szóval vármegyénknek még egy bálanya is dukál. Mindezt szem előtt tartva méltóztasson a kormány mihamarabb cselekedni!