Az ukrán menekülteket gondozó Magyar Vöröskereszt munkatársai húsvéti templomi szertartást, utána pedig egy közösségi programot szerveztek, amelynek természetesen része volt a gyerekeknek szóló nyuszisimogatás, csokitojás-keresés, és a tradicionális ukrán ételek.
Több mint három éve tört ki az orosz-ukrán háború. Közvetlenül utána menekültek érkeztek városunkba, akik a háború, a rettegés és a bombák elől menekültek. Sokan közülük visszamentek, sokan más országban kerestek menedéket, de vannak páran, akik Vásárhelyen maradnak addig, amíg vége nem lesz a háborúnak. Sokan közülük már elvesztették otthonaikat, családtagjaikat. A Vásárhelyen élő közösség most először tudta saját vallása szerint megünnepelni a feltámadást.
A templomi szertartáson részt vett Márki-Zay Péter polgármester és Berényi Károly alpolgármester is, valamint jelen volt Korom István is, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségi tagja. Jelen volt továbbá a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Sajtos Natalia, aki ellátta a közösséget a tradicionális pászkával.
Üdvözlő beszédében Ambrus-Rákos Tímea külön kiemelte Szabó Csengelének mondott köszönetét, aki már nem először tárja szélesre az unitárius templom kapuit a menekültek előtt, nemrégiben egy temetési szertartásnak adott helyszínt, most pedig a keresztény világ legnagyobb ünnepének, a Feltámadásnak örömét megünneplő eseménynek adott otthont.
Most először sikerült megszervezni az otthonaikat hátrahagyó menekültek számára azt, hogy a saját vallásukat képviselő ukrán ortodox egyház papja celebrálja a húsvéti szertartást. Rendhagyó módon pénteken szentelték fel a náluk hagyományos pászkát, és egyéb húsvéti ételeket, amelyeket vasárnap fogyasztanak majd el, a feltámadás ünnepén, a szertartást végző pap ugyanis Budapesten szolgál.
Frankiv Dmytro atya ukránul prédikált a híveknek, és elmondta, hogy bár az, hogy mi történt Jézus halála és feltámadása közötti három napban, az misztérium, de a feltámadás mindenképpen szimbóluma annak, hogy a teljes reménytelenség, a fenyegetettség és félelem korának egyszer csak vége lesz, és a jó végül legyőzi a rosszat. Ebben mindannyiunknak hinnünk kell – hangsúlyozta beszédében.
A pap segítői ukránul, több szólamban énekeltek, ezzel is emelve az esemény fényét.
Az ételszentelés kicsit másként alakult, mint a nálunk megszokott. Miközben a pap bőségesen locsolta maga körül a szenteltvizet, amiből nem csak az ételektől roskadozó kosarak kaptak, hanem az azt körülvevő emberek is, az atya hangos áldását hallgatva, az énekek és az egyre hangosabb nevetés kavalkádjában csak arra lehetett gondolni, hogy ahogyan rendkívüli időkben nagypénteken ünneplik a boldog feltámadást, úgy valóban eljöhet még az, amikor a jó valóban győz a rossz felett.
Hozzászólások lezárva.