Az új hulladékgazdálkodási törvény korlátozza egy leendő kormány mozgásterét

35 évre magánkézbe adná a teljes magyarországi hulladékgazdálkodást Orbán Viktor kormánya. A közfeladat megpályáztatására mindössze 12 nap gondolkodási időt biztosított a Nemzeti Koncessziós Iroda, ami egy gigaüzlet megfontolására borzasztóan rövid idő. Ezért jogosan gyanítja Gémesi György, Gödöllő polgármestere, hogy sajtóhíreknek megfelelően a kormány valójában már eldöntötte, hogy a több, mint 4 ezer milliárdos megbízást a MOL kaphatja meg szeptember 9-én. Gémesi, aki a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke is úgy látja, hogy a döntés aligha maradhat három évtizeden keresztül érvényben, hiszen korlátozza a leendő kormányok mozgásterét.

Ön szerint mi várható attól, hogy ha egy nagy cég kezébe kerül a magyarországi hulladékgazdálkodás?

A feladat nagy része már ma is államosítva van, mert a szemétszállításért nem a munkát elvégző szolgáltató cégeknek fizetünk, hanem az állam által létrehozott kukaholdingnak. Az állampolgárok által befizetett díj azonban nem fedezi a hulladék gazdálkodás költségeit, legfeljebb a felére elegendő, a többit az állam teszi hozzá. Viszont, ha majd a feladatot egy profitorientált cég veszi át, akkor az nemcsak a költségeit akarja visszakapni, hanem profitra is számít, különben ugyan miért vállalná ezt a munkát.

Vagyis előfordulhat, ha egy új szemétszállító cég megnyeri a koncessziót, azzal kezdi majd, hogy azonnal duplájára emeli a szolgáltatás árát?

Az egyik lehetőség valóban az azonnali durva, közel 50 százalékos áremelés lehetne. Ha ezt jogszabályokkal megtiltja a kormány, akkor azt a koncessziós szerződésben kell korlátozni, de akkor a hulladékbegyűjtés díjának felét a jövőben is állami költségvetésből kell fizetni. Ráadásul nagy az infláció, a munkabérek emelkednek, a költségek nőhetnek, tehát az állam által kifizetett összeg folyamatosan emelkedhetne. Azt gondolom, hogy ez nem piackonform megoldás, hisz a koncessziót elnyerő cég szinte ellenőrizetlenül, korlátlan mennyiségű pénzt vihetne ki az államkasszából. Ami óriási biznisz.

Amit persze végső soron mi fizetnénk, mert ha az állam a kórház, vagy az iskola helyett szemétszállításra kényszerül fizetni tíz-, vagy százmilliárdokat, az a mi közös zsebünkből megy?

Végső soron mindent mi fizetünk, hisz az állam a mi pénzünkből gazdálkodik. Vagyis mondhatom, hogy a kormány megtéveszti az embereket a jelenlegi olcsó szemétszállítási díjjal, hisz a valós költségeket – ahogy említettem – a „szemét díj” közel felét, az állam ma is az adófizetők pénzéből fedezi. Ezt az összeget feltehetően a koncessziót elnyerő „baráti cég” is megkapja majd. Különben aligha vállalja el a feladatot.

Vagyis a koncesszió lényege, hogy egy kormányváltás után is a jelenlegi kormány köreihez tartozó vállalkozók szinte ellenőrizhetetlen haszonra tegyenek szert?

Szerintem a piaci viszonyoknak a hulladékgazdálkodás területén is érvényesülni kéne. Egy ország teljes lakossága számára ingyenesen nem végezhető tartósan a szemészállítás, mert az igazságtalan lenne és komoly visszaélésekre adhat lehetőséget. A rászoruló szegényeknek persze szükségük van arra, hogy szociális alapon jussanak kedvezményekhez, de csak a valóban rászorultak. A milliós jövedelműek, vagy a tőkeerős cégek pedig egyenlítsék ki a hulladék elszállítás valós díjait, hogy végül ne a magyar társadalom fizesse a számlát.

Mennyi pénzről van szó?

A teljes magyar hulladékszállítás évente 100-120 milliárd forint közötti összeg, ennek a felét, közel 60 milliárdot fizet ki az állam azok helyett is, akik nincsenek rászorulva.

Ezen a területen tehát ez az ára a „rezsicsökkentésnek”?

Itt befagyasztott árról is van szó, ami azt jelenti, hogy a szemétszállítás díja az elmúlt hat évben nem változott. De ez természetesen szemfényvesztés, mert senki nem hiszi el, hogy a mai infláció és bérnövekedés, illetve energiaáremelkedés mellett nem változtak ezek a költségek. Ha a kormány ezt a hazug helyzetet a hulladékgazdálkodás koncesszióba adása után is fenn akarja tartani, akkor vagy valóban állami forrásból fizeti, vagy azonnali drágulásra ad lehetőséget.

Több lehetőség nincs?

Sok pénz megtakarítható azzal is, ha nem a jelenlegi színvonalon szállítják el a szemetet; például nem hetente, csak kéthetente. Így azonban felhalmozódhat a szemét, amire már volt példa Magyarországon. Ez viszont tarthatatlan lenne. Lehetne takarékoskodni azzal is, hogy nem az érvényben lévő jogszabályok szerint kezelik a hulladékot, hanem minden szelekció nélkül beleszórják valamilyen gödörbe. Ez viszont ellentmond az uniós normának, amelynek az alapja a hulladék újbóli hasznosítása, illetve a föld alá ásott hulladék minimalizálására.

Ezen a területen sajnos egyébként is súlyos a lemaradásunk, hiszen már régen ki kellett volna alakítani azt a háttéripart, amely újból hasznosítja a műanyag, a fém, vagy az üveghulladékot. De ettől még nagyon messze vagyunk.

Pedig törvény már lenne a hulladék újrahasznosítására. Lehet, hogy az állam nem tartja be saját jogszabályát?

Nem tudja betartani, mert töredékes az ehhez szükséges nagyságrendű háttéripar. Ezért aztán a szemetet sok esetben ma is a föld alá rejtik, vagy valahol bálákban áll. Ez a következménye annak, hogy a szemétszállítás díjait a rezsicsökkentés után központilag befagyasztották. Nincs elég pénz a feladat elvégzésére.

Vagyis az állam saját maga akadályozza a szemét újrahasznosítását?

Pontosan, a megfelelő árak mellett hiányoznak a szakemberek felkészítésére szóló oktatási programok és a már említett feldolgozóipar is.

Amikor a kormány 35 évre koncesszióba adja a hulladékgazdálkodás feladatát, akkor mekkora értékű pénzügyi fedezetét adja ki a kezéből?

Kimondhatatlanul nagy összeget! Tudomásom szerint hulladékgazdálkodás ma évente 120 milliárdos tétel, kiszámolva: 35 év alatt több, mint 4 ezer milliárdos összegről van szó. Az állam nyilván azért adja ezt a munkát koncesszióba, mert bevételt akar, de elfelejti, hogy ma majdnem ilyen összeget ki is kell fizetni, ha a jelenlegi szinten akarja tartani az árat. Ez a zavaros helyzet pedig komoly visszaélésekre adhat lehetőséget.

Az állam meglehetősen rövid időt, 12 napot adott az ezernyi adatot tartalmazó koncesszió kidolgozására, a számítások elvégzésére és a pályázat megfogalmazására. Ez elég?

Ha a győztessel már előzőleg tárgyaltak, akkor is kevés ez az idő. Továbbá az sem világos, hogy koncesszor kivel fog dolgozni. Feltehetően bevonja majd a jelenleg már működő hulladékhasznosító cégeket is – több tucat hazai vállalkozásról van szó – hisz csak a meglévő vállalkozások rendelkeznek megfelelő szállító eszközökkel, kukásautóval, egyebekkel. Ezt a gép-parkot megduplázni felesleges. Mindenesetre a koncesszió odaítélése után azonnal beindul majd tolongás a húsosfazék körül.

Képes lehet arra egyetlen cég, hogy az országban keletkező 4-5 millió tonna hulladékot a teljes magyar vidékről begyűjtse, feldolgozza?

No ebben sem vagyok biztos, sok a veszély, akár még közegészségügyi problémákat is felvethet, ha a vállalkozás sikertelen lesz.

Ön egy ilyen mértékű centralizációt, egy kisebb önkormányzati társulás, a Zöld Híd társulás elnökeként el tudna képzelni?

Szerintem a hulladékhasznosítást leghatékonyabban regionális feladatként lehetne végezni. Közel a kistelepülésekhez, közel a falvakhoz, közel az emberekhez. Egyetlen központból a települések tisztán tartása, a veszélyes hulladék kezelése csak nehezen követhető, s nem is ellenőrizhető. S ha már a koncesszió mellett döntöttek, akkor érdemes lett volna erről egyeztetni a szakmai szervezetekkel, vagy az önkormányzatokkal.

Annál is inkább, mert a jelenlegi szemétszállító cégek az önkormányzatok tulajdonában vannak. Mi lesz ezekkel a cégekkel?

Én nem tudom, s nem tudom, hogy a kormányzat tudja-e.

Van olyan feltevés, miszerint az egyetemeket is akkor vitte ki alapítványokba a Fidesz kormány, mielőtt híre ment, hogy a felsőoktatás milliárdos uniós támogatásokhoz jut. A hírek szerint a hulladékhasznosítás is gigantikus európai uniós támogatásokhoz jut. Lehet, hogy ez a pénz is Orbán haverjaihoz kerül? Ez a tét?

A hulladékhasznosításhoz már eddig is jött uniós pénz. Ismereteim szerint ezeket a kereteket azonban már kimerítették, és a jelenlegi zavaros uniós kapcsolataink miatt újabb összegekre aligha számíthatunk.

Gondolja, hogy egy ellenzékből verbuválódott új kormány szó nélkül tudomásul veszi, hogy mondjuk a MOL több ezer milliárd forintot kivigyen az államkasszából?

Ezt nem tudom, de azt biztosan állítom, hogy a következő 35 évben nem a jelenlegi kormány lesz hatalmon. Azt feltételezem, hogy a jövőben hatalomra kerülő kormányok nem fogadják majd el a fennálló helyzetet, mert saját elképzelésük van a hulladékgazdálkodásra. Esetleg kivizsgálják, hogy szeptember elején szabályosan zajlik-e le a szemétszállítás koncesszióba adása, s azt is ellenőrzik, hogy a koncessziót elnyerő cég valóban teljesíti-e a szerződésben vállalt feltételeket. Ilyen mértékű vagyon kiszakítása a következő kormányok kezéből ugyanis nagyon kockázatos.

(Forrás: helyben.hu)