Az egészségügyi dolgozók – orvosok és ápolók – új szolgálati szerződésének március elejéig esedékes aláírásával, illetve annak megtagadásával kapcsolatban egyre több hír lát napvilágot. Szegeden például több klinikai részleg dolgozói kérik, hogy ne a legkisebb ügyeleti díjakat és bérpótlékokat adja a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. A témával kapcsolatban Kanka Andort, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád-Csanád megyei elnökét kérdeztük.
Mely szakterületeket érinti leginkább hátrányosan az új szolgálati szerződés?
Információim szerint az állami egészségügyi intézményekben dolgozók az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződéseket, a megyében és az ország más intézményeiben is, csak a hét elején, hétfőn vagy kedden kapták meg. Emiatt az előírt egy hónap helyett csak nagyon rövid idő – néhány nap – áll rendelkezésre, hogy a kollégák eldöntsék, akarják-e folytatni a munkát az új feltételek szerint. Az új jogviszony az orvosok többségének a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb fizetéseket biztosít, ezért a legtöbben várhatóan alá fogja írni az új szerződéseket. A megemelt fizetések mellett az új szabályok a túlmunkáért, illetve az ügyeletekért fizethető díjakat a korábbiakhoz képest egységesebben határozzák meg és ez több szakterületen okoz elégedetlenséget. Egyes hiányszakmákban és olyan területeken, ahol az átlagosnál jelentősen nagyobb a munkaterhelés, a folyamatos munka – különösen az ügyeleti ellátás – csak az orvosok jelentős többletmunkájával volt fenntartható. Ezeken a helyeken a munkaidőn túli munkavégzésért – egyedi megállapodások alapján – az orvosok az alapfizetésükben meghatározottnál sokkal magasabb díjakat kaptak, így az sem volt ritka, hogy a kollégák fizetésének nagyobb részét az ügyeletek után kapott összeg tette ki. Ilyen mértékű magasabb díjazásra a jelenlegi szabályok szerint nem lesz lehetőség, így az is előfordulhat, hogy egyes orvosok – főleg a rezidensek és a fiatalabb szakorvosok – ugyanannyi munkáért a hónap végén kevesebb összeget vihetnek haza, mint korábban. Jellemzően a baleseti sebészet, az aneszteziológia és intenzív osztályos ellátás, valamint a sürgősségi osztályok esetében fordul ez elő, de vannak más osztályok is, ahol az ügyeleti ellátást eddig is csak az új szabályok szerint meghatározottnál magasabb díjazás mellett lehetett biztosítani.
Értesülései szerint arányaiban mennyi orvos és szakdolgozó nem kívánja aláírni az új szerződést Csongrád-Csanád megyében?
Nincs pontos információm arról, hogy hány orvos és szakdolgozó nem akarja aláírni az új szerződést, de az orvosok többség – az előbb írt területeket leszámítva – a magasabb fizetést inkább kedvezőnek tekinti. A szakdolgozók esetében az új jogviszony nem jelent béremelést, és a kedvezőtlenebb kötöttségek, illetve amiatt, hogy a szerződésekben sok minden nincs egyértelműen leírva (pl. szabadság, pótlékok, útiköltség támogatás) általánosabb a bizonytalanság és az elégedetlenség. Korábbi tájékozódó felmérések szerint az érintettek elég nagy aránya, úgy 20-30%-a is úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja aláírni az új szerződéseket. Azóta a szabályokat egyrészt kedvezőbb irányba módosították, másrészt valós helyzetben, ilyen súlyú döntést valószínűleg sokkal kevesebben hoznak majd meg. Ehhez még hozzájárul, hogy a szerződés aláírására hagyott elfogadhatatlanul rövid határidő miatt mindenki kiszolgáltatott helyzetben van, és nincs lehetősége azt mérlegelni, hogy új munkát keressen, és azt kockáztassa, hogy hónapokig munka nélkül marad. Ezért én arra számítok, hogy a dolgozók döntő többsége alá fogja írni az új szerződéseket. Bár sokan úgy érzik, egy biankó szerződés írnak alá, amit a munkáltató majd tetszése szerint megváltoztathat.
Hódmezővásárhelyről és Makóról milyen visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban?
A két kórházra vonatkozóan nincs konkrét információm arról, hogy a dolgozók milyen arányban írják majd alá az új szerződéseket, de én úgy gondolom, a munkavállalók döntő többsége, az előbb részletezett okok miatt megteszi majd ezt. Ezekben az intézményekben, mint sok más kisebb, vidéki kórházban is, inkább az jelenthet majd komoly nehézséget, hogy az ügyeleti ellátás több helyen csak másodállásban szerződtetett, külső munkatársakkal oldható meg. Ezek a megállapodások általában magasabb bérekről szólnak, mint ami a jelenlegi szabályok szerint kifizethető, azért attól lehet tartani, hogy nem találnak majd elég szakembert az ellátás biztosításához. Egy átmeneti szabály szerint az ilyen szerződések ez év végéig maradhatnak hatályban, vagyis addig kell valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre.
Akik nem írják alá határidőig a szerződést, miként tervezik a jövőjüket?
Az orvosok esetében leginkább a magánszektor, illetve a magánrendelés jelenthet alternatívát a szolgálati jogviszony helyett. A magánellátás szerepe egyébkén az eddig trendeknek megfelelően, most részben az egészségügy átalakításával is összefüggésben várhatóan nőni fog. A szakdolgozók esetében a pályaelhagyás is elképzelhető, annál is inkább, mivel az egészségügyön kívül is kaphatnak versenyképes fizetéseket.
Hozzászólások lezárva.