Ezen a héten Hódmezővásárhely ad otthont a 22. Euroatlanti Nyári Egyetemnek. Ennek keretében, mintegy kihelyezett rendezvényként zajlott tegnap “Háború és béke” címmel a Kossuth téren az a közéleti beszélgetést, melyet a Magyar Vállalkozói Szalon szervezett, és az önkormányzat is támogatott.
A 2023. július 24-28. között Hódmezővásárhelyen megvalósuló nyári egyetem helyszíne a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium. Ennek kihelyezett biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetését követhette végig az a mintegy száz érdeklődő, aki ezen a meleg nyárestén a Kossuth téri nézőteret választotta.
A beszélgetés résztvevői Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, illetve Rácz András, Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa volt, a kettőjük közti izgalmas eszmecserét pedig Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa moderálta.
A két nagynevű szakértő elsősorban az orosz-ukrán konfliktus, és az ehhez kapcsolódó globális biztonságpolitikai folyamatokról értekezett egymással, mindezt az átlagos hírfogyasztó számára nem elérhető mélységekben és stratégiai összefüggésekben tálalva.
Az elhangzott másfél órás beszélgetésből néhány meghatározóbb mondatot szemezgettünk, melyeket ízelítőül megosztunk most Önökkel is.
A mi szempontunkból Oroszország romlott el, az oroszok szempontjából viszont a Nyugat romlott el a színes forradalmakkal, az arab tavasszal, meg a NATO-bővítés fenyegetésével 2008 után. Itt gyakorlatilag minden elromlott, ami el tudott romlani, attól függ, hogy melyik oldalról nézzük. ( Rácz András)
Ebben az egész háborúban rengeteg olyan pillanat van, amikor Oroszország elkezd valami tervet, meg néha Ukrajna elkezd valamit, nem sikerül, de már benne vagyunk, muszáj csinálni tovább…tudjuk, hogy szabályos villámháborúra készültek, de miután kiderült, hogy ez nem sikerült, nem lehetett már hazamenni….nem mondhatták, hogy elnézést, akkor mi mennénk haza, a külügyminiszter meg majd letárgyalja a jóvátételt… (R.A.)
Amikor azt mondjuk, hogy Oroszország ügyesen csinálta, arra gondolunk, hogy le tudta tagadni, hogy ő csinálta. Kis zöld emberkék jelentek meg a Krímben, azt mondták, hogy ezek itt helyiek, és amikor megjegyezték róluk, hogy de hát hatvanezer dollárnyi a felszerelésük, azt mondták, ó, ott vannak azok a boltban, meg lehet azokat vásárolni. Ezt mondják most meg az ukránok az oroszoknak, amikor véletlenül drónok találják el Moszkvát: hát kérem szépen, a drónokat bárhol meg lehet vásárolni az amazonon, hát akárki megvásárolhatja. (Tálas Péter)
A nyugati támogatásnak, a katonai támogatásnak is van egy felívelése, és a mostani NATO-csúcsból azt látszik, hogy ez a katonai támogatás várhatóan ki is fog tartani, mert elég sok ország gondolja úgy, hogy Ukrajnának akár még valamiféle részleges győzelemre is lehet esélye. (R.A.)
Ezt a háborút az ukrán társadalom nagy része minden mérés szerint felszabadító háborúnak tekinti. Ugyanazt a történetet látjuk, mint a legtöbb kelet-közép európai társadalomnál a történelemben. Ami most Ukrajnában történik, az nálunk 1848-ban történt. (T.P.)
Finnország hetvenötéves, Svédország kétszázéves semlegességet adott föl gyakorlatilag néhány hónap alatt azért, mert ennyire nem tudták elképzeni, és egész egyszerűen ennyire sokkolta őket a háború, ami a szomszédukban zajlik.” (T.P.)
A beszélgetést Márki-Zay Péter közszereplői oldalán teljes egészében meg tudják tekinteni.
Hozzászólások lezárva.