Négy megyéből összesen 15 város – ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt – kapott meghívást a mai energiaügyi konferenciára, amely a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a vásárhelyi önkormányzat szervezésében zajlott a városháza dísztermében. A rendezvényen az Egyensúly Intézet szakértőinek bevonásával azt a témát járták körül, hogy mit tehetnek az önkormányzatok napjainkban az energiamegtakarítás és az energiafüggetlenség növelése érdekében.
A konferencia részvevői között olyan szakértők szerepeltek, mint Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója, valamint energetikai cégek vezetői, mint például Holoda Attila, az AURORA Energy Kft.-től, aki 2012-ben rövid ideig az akkori Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára is volt, és Anger Ottó, az MVM Lumen korábbi ügyvezetője.
A mai találkozó fórumot biztosított arra, hogy a részvevő önkormányzatok megosszák egymással tapasztalataikat, nehézségeiket, és az esetleges megoldásaikat is. Energiamegtakarítás és energiahatékonyság – ez a két fogalom a legfontosabb az önkormányzatok számára a következő években, évtizedekben, tudtuk meg Csernus Dórától a konferencia után. Magyarország geotermikus energiapotenciálja nagyon nagy, ennek jelenleg azonban csak kis részét használja ki az ország ténylegesen. Az intézet kidolgozott egy javaslatcsomagot, hogyan lehetne Magyarországot energiahatékonyabbá tenni, de vannak javaslataik az önkormányzatok számára is: mit tudnak ők tenni, hogy rövidtávon túléljék az energiaválságot, közép- és hosszabb távon pedig ellenállóképesebbé, fenntarthatóvá váljanak.
Tavaly az Egyensúly Intézet a MÖSZ és a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Szövetsége) felkérésére Nemzeti Energiaügyi Kerekasztal címmel konzultáció-sorozatot kezdett. Az akkori beszélgetésekből kiderült: a legtöbb település az energiaválság előtt még azt sem tudta, hány fogyasztási pontja van. Ebben tudnak segíteni például egymásnak az önkormányzatok, hogy az ehhez szükséges, illetve az enegrgiaválság kezeléséhez szükséges tudást megosztják egymással – véli az intézet szakértője.
Az Egyensúly Intézet mindig attól függetlenül készíti el javaslatait, hogy azt az aktuális politikai szereplők tekintetbe veszik-e vagy sem. – Nem akkor kell elkezdeni szakpolitikát alkotni, amikor jön rá a politikai igény, hanem készen kell lennie a szakpolitikának, hogy amikor megvan a nyitottság, ott legyen készen a javaslat – hangsúlyozza Csernus Dóra.
A konferencián is elhangzott, Hódmezővásárhelyen már sok előremutató intézkedés van folyamatban: akár az ESCO-konstrukcióban megvalósuló közvilágítás-korszerűsítés, vagy a termálvíz felhasználása fűtési célra. Az induló helyi közvilágítás-projekt kapcsán a konferencián szintén részvevő Márki-Zay Péter elmondta: az önkormányzat a projekttel 12 évre vállal kötelezettséget. A mintegy másfél milliárdos költséget a beruházó megelőlegezi, amit azután a város havi díjakban fizet meg. Ilyen jellegű konstrukció másfajta beruházásoknál is működik, ahogy erre Szegeden is volt már példa.
– Vásárhely az utóbbi években a távhőrendszerére is nagyon vigyáz, a jó gazda gondosságával tartja karban – hangsúlyozta a polgármester. Elmondta: a távhőrendszer nagyobb felújítására is készítettek tervet, erre a város egy európai uniós pályázat keretében 20 millió forintot kapott. A tényleges megvalósításra persze sokkal nagyobb összeg kell, ehhez is szükséges lesz tehát az Európai Unió támogatása.
– emelte ki Márki-Zay Péter.
Mire készüljön fel az ország 2030-ra?
– Azt látjuk, hogy nő az energiaigény, elsősorban olyan vállalatok jönnek az országba, amelyeknek nagy az energiaigénye. Nagyjából 50 %-kal fog nőni 2030-ig a villamosenergia-fogyasztásunk. Hacsak föl nem pörgetik jobban a kapacitásainkat, még magasabb lesz az energia-kitettségünk. Az önkormányzatok akkor járnak el helyesen, ha megpróbálnak saját lábra állni, nem arra várnak, hogy majd a kormány megoldja a problémát – véli Holoda Attila. Szerinte itt Csongrád térségében a sok napsütést érdemes kihasználni, akkor is, ha jelen pillanatban nem térül meg gyorsan. Országos szinten és helyi szinten is pedig az épületek szigetelése az egyik legfontosabb, és a nyílászárók cseréje, és a háztartási képek korszerűbbre cserélése. Erre sokszor nincs forrása a családoknak. Holoda úgy véli, a kormánynak kellene egyszerűsített pályázati rendszerben forrást biztosítani a lakosság részére. Ezek kitöltésében, a benyújtásban pedig az önkormányzat tudna segíteni az embereknek. A szakértő szerint alapvetően három dolog fontos az energetikai beruházásoknál: az, hogy megtérüljön, az, hogy legyen rá forrás – akiknek nincs, adjunk – és az, hogy az érintettek a megvalósításban is segítséget kapjanak.
Hozzászólások lezárva.