A Báthory család lengyel királyt és erdélyi fejedelmeket is adott, de ma közülük csak a szolgálólányok vérében fürdő Erzsébetre, a szoknyavadász, erőszakos politikát folytató és erkölcstelen életet élt Gáborra, a Tündérkert hősére, vagy Annára, aki állítólag vérfertőzést követett el, emlékszik a közvélemény. A rossz hírű Báthoryakról szerda este tartott érdekfeszítő előadást a Németh László Városi Könyvtárban Propper Valéria irodalomtörténész, fellebbentve a fátylat a valóságról.
Az irodalomtörténész elmondta: a Báthory család eredetét Szent István király koráig tudjuk visszavezetni. A Báthoryak a rajnai sváb Gutkeled nemzetség majádi főágának bátori ágából eredő magyar főnemesi család volt, amelynek tagjai közül számos középkori főméltóság, erdélyi vajda, illetve fejedelem került ki – sőt István révén – egy lengyel király is. A család három ágra vált: az ecsedi, a szaniszlófi és az utóbbiból eredő somlyai ágra. Őseik már minden valószínűség szerint István mellett álltak már Géza fejedelem halála idején is, amikor Koppány meg akarta szerezni a hatalmat. Valamikor 1279 környékén IV. (Kun) László király adományozta a családnak Bátor községét, amelyről felvették a nevüket.
Miért került a címerükbe a három sárkányfog? A legenda szerint egy Vid nevű vitéz (az egyik ősük) győzte le az ecsedi lápban rejtőzködő sárkányt, és e tettét bizonyítandó a három sárkányfogat magával vitte bizonyítékként.
Propper Valéria sorra vette a rossz hírbe keveredett családtagokat: Báthory Zsigmondot, az állítólag lányok vérében fürdő Báthory Erzsébetet, a Tündérkert-ben szereplő, erőszakos kormányzásáról és erkölcstelen életéről ismert Báthory Gábort, a boszorkánysággal vádolt és véreskezűnek tartott Báthory Annát, valamint a vérfertőzéssel vádolt Báthory Zsófiát.
Kutatásai alapján a család rossz hírét korabeli pletykákra vagy politikai érdekekre alapozták. Báthory Gábor erdélyi fejedelem rossz hírét – akit Ghyczy András hajdúkapitány ölt meg – az előadó szerint a fejedelemségben őt követő Bethlen Gábor terjesztett el. A csejtei várúrnő, azaz Erzsébet ellen pedig férje halála után indították el a koncepciós pert, amelynek része volt a rossz hírbe hozása. Talán egyedül Báthory Zsófia volt valóban rossz hírű, az összes többiről ez nem mondható el – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a középkorban a legegyszerűbb módja egy per vagy támadás megindításának az volt, ha valakit boszorkánysággal vagy az ördöggel való cimborálással vádoltak meg.
– Amikor ilyen rossz hírbe keverednek magyar történelmi személyiségek, akkor én valahogy kötelességemnek érzem kikutatni, hogy mi lehet a legenda mélyén, miért alakulhatott ez ki, mi állhat a történetük mögött – árulta el kutatásai mozgatórugóját Propper Valéria, aki érdekfeszítően ismertette eredményeit az érdeklődő közönséggel.
Hozzászólások lezárva.