Az Európai Bizottság perli Magyarországot Lázár törvénye miatt

Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az uniós bíróságon az egyes építőanyagok rögzített árát bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt – írja az MTI.

    A bizottság szerint ezek az intézkedések nem felelnek meg az uniós szerződésekben biztosított letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a büntetőadókat megállapító intézkedést Magyarország elmulasztotta bejelenteni az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszakiszabály-tervezeteket.

A szóban forgó intézkedések nem tűnnek sem indokoltnak, sem arányosnak, és korlátozhatják a letelepedési szabadságot – olvasható az Európai Bizottság sajtóközleményében.  

    A bizottság első lépésben 2022 áprilisában felszólító levelet, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Lázár János tervei itthon is kérdéseket vetettek fel, a köztársasági elnök normakontrollra küldte az állami építési beruházások rendjére vonatkozó jogszabályt, erről ebben a cikkben és itt is írtunk a Hódpressen.

Eközben napvilágot láttak ma a KSH legújabb adatai az építőipar alakulásáról. Eszerint 2023 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. 

A jelentés szerint a megkötött új szerződések volumene 36,9, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 48,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,9 százalékkal visszaesett a 2022. májusi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 40,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál – közölte a KSH.