Az Európai Bizottság keresetet indított az uniós bíróságon Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontjuk szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért.

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy vélik, uniós jogot sért a nemzeti szuverenitásról szóló törvény, írta közleményében az uniós testület. Az eljárást még idén februárban indították el, amikor egy felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amelynek nem sikerült eloszlatnia az aggályokat, ezért újabb szintet lépett az ügy, és a Bizottság már egy indoklással ellátott véleményt fogalmazott meg májusban.

Ebben megismételték az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásokat. A magyar kormány szerint ezek a kifogások megalapozatlanok, a törvény nem sért uniós jogot, a Bizottság azonban továbbra is fenntartja a kifogások többségét.

A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, illetve az uniós adatvédelmi jogszabályokat.

Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén és fel is hatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba.

A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Az uniós bizottság véleménye szerint ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. A hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük civil szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat fog érinteni aránytalan módon.