Az eredeti vásárhelyi országzászló makettje is látható a vásárhelyi kiállításon

Emlékképek az Országzászló avatásának 90. évfordulója tiszteletére címmel nyílt kamarakiállítás tegnap délután a Tornyai múzeumban, melyen bevezetőt Berényi Károly alpolgármester, megnyitót pedig Kovács Ferenc (a címlapképen), a vásárhelyi országzászlóról könyvet is írt kutató mondott.

Hódmezővásárhelyen 1934 Pünkösdjén több mint tízezer ember részvételével avatták fel az elszakított területekre emlékező és emlékeztető mementót a Kossuth téren. Kriván Ferenc szobrászművész és ifjabb vitéz Koncz Péter építész alkotásán a zászló 5 méter magas fehér műkőalapzaton nyugodott, melynek lépcsőzetéből erőteljes és dinamikus vonalvezetéssel nőtt ki egy szabályos trapéz-oldalakat mutató tömb, tetején a rudat tartó magyaros dísszel.

A korabeli sajtó tudósítása szerint Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága elnöke a következő szavakkal avatta: „Az országzászló hódító úton van. A hódmezővásárhelyi már a nyolcvannyolcadik, amelyet felavatunk. Hódmezővásárhelyen, ezen az ősi színmagyar városban is hirdeti majd az országzászló, hogy nekünk nem szabad megalkudni….”. Soós István polgármester zúgó éljenzés és taps közepette vette át az emlékművet. Ezután a Városi Dalárda elénekelte a „Nem, nem, sohát!”, majd a Himnuszt követően cserkészek, leventék, frontharcosok, vitézek, iskolások és a szegedi „Bocskai sapkás” Turul Szövetség csapata vonult el tisztelegve az országzászló és az eseményen részt vevő József főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred egykori parancsnoka előtt. „Az emlékmű vásárhelyi felavatásával városunkban is tárgyi kifejezésre jutott az országzászló nemzetegyesítő gondolata.”

A Kossuth téren ma emlékkő áll az egykori országzászló helyén, melyet 1949-ben szovjet emlékművé alakították át, majd 1956-ban lebontották.

– A képek egy része Kovács Ferenc különböző tanulmányaiban már megjelent, de van köztük három olyan fénykép is, mely a közelmúltban került elő és vannak a fotók, melyek Till Aranka és Lőkös Sándor hagyatékából származnak – tudtuk meg Bernátsky Ferenctől, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusától. – A kiállítás igyekszik reflektálni az 1925-ben indult országos Országzászló mozgalom történetére is. Képeslapokon bemutatunk mind a trianoni Magyarországon, mind a visszatért országrészek országzászlóiból is.

A vásárhelyi országzászló és az Országzászló mozgalom történetét kutató Kovács Ferenc, aki megnyitójában minden érdekes tudnivalót összefoglalt az érdeklődőknek. Azt mondta, hogy a Turul szövetség kezdeményezte országzászló felállítására gyűjtés is indult Vásárhelyen, több helyszínt is kiszemeltek (így azt a Kossuth térit is, ahol 1938 óta az I. világháborús emlékmű, azaz a Huszár-szobor áll), de szóba jött az a helyszín is, melyen ma a Petőfi szobor található. Végül az a döntés született, hogy a szobor a Kossuth térnek a mai posta melletti részén álljon.

– Az alapvető elképzelés az volt, hogy minél inkább egységessé válik Szent István országa, annál magasabban kell majd a lobogónak lengeni. Az avatás során a lobogót teljesen felhúzták az árbóc csúcsára, majd félig visszaeresztették, amikor visszatértek az elveszett országrészek, a zászlót mindig a csúcsra húzták, majd kicsit a félárbócnál magasabbra engedték – mondta Kovács Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy az országzászlónak voltak „kötelező” elemei: például a turul és a Nem, nem soha! felirat. Az országban 88-ikként felállított vásárhelyi lobogón pedig szerepelt az „Így volt, így lesz!” felirat is, illetve rajta volt a magyar középcímer. Az országzászló avatásán a képek szerint is nagyon sokan vettek részt, lévén Trianont mindenki igazságtalannak érezte.

De hallgassa meg Kovács Ferencet!

A kiállítás szeptember 15-ig látogatható.