A Vásárhelyi Televízió Időben című műsora szerdán ismét választási különkiadással jelentkezett, melynek ezúttal Kovalcsik Tamás geográfus, a Választási Földrajz szerkesztője, szakértője volt a vendége. A műsorban a szakember beszélt a hódmezővásárhelyi és országos választási esélyekről és ezek hátteréről, illetve arról, hogyan változtak 2002 óta a választási preferenciák városunkban, régiónkban és országosan.
Kovalcsik Tamás elmondta, Hódmezővásárhelyen mindenképp speciális a helyzet, hiszen 2018-ig egy megkérdőjelezhetetlen erő irányította a várost, ami a 2018 februári időközi polgármester-választás után megváltozott. Ez a választási részvételi arányban is meglátszik, hiszen azóta nagyobb az érdeklődés a politika iránt, mivel az emberek azt gondolhatják, hogy minden egyes szavazat – így az övéké is – számít, döntő lehet.
Olyan szempontból is speciális a város, hogy két országos frontpolitikus is ide kötődik, Márki-Zay Péter jelenlegi polgármester és Lázár János is.
2018 óta drasztikusan nőtt a választási részvétel Vásárhelyen
Korábban mind Lázár Jánost, mind Almási Istvánt sokkal kevesebb szavazattal választották meg, mint 2018-ban, vagy 2019-ben Márki-Zay Pétert. Kovalcsik Tamás elmondta, ez azért van így, mert a választók akkor mennek el választani, ha azt érzik, van tétje.
Jól illusztrálja ezt a jelenséget az egyik kutatásuk, amelyben a választási részvételt vizsgálták azokon a településeken, ahol csak egy polgármesterjelölt indult a legutóbbi választásokon. (3177 településből 918 (!) ilyen volt 2019-ben) Ezeken a településeken 10-15 százalékkal alacsonyabb volt a részvételi arány, mint azokon a településeken, ahol több polgármesterjelölt is indult.
A politika személyiségközpontú
A Választási Földrajz szakembere szerint a politikában a személyek a fontosak. Ezért is lehet, hogy amíg 2018-ban Márki-Zay Péter fölényesen nyert Vásárhelyen, két hónappal később az országgyűlési választásokon a jobbikos, Márki-Zay által támogatott jelölt, Kiss Attila alulmaradt Lázár Jánossal szemben. Mindemellett a Márki-Zay-hatás közelebb tudta hozni Vásárhelyen a jobbikos politikus szavazati arányát Lázár Jánoséhoz, aki a kerületet nem Hódmezővásárhelyen, hanem főként Makón és a környező kistelepüléseken nyerte meg.
Választási preferenciák változása 2002 – 2022 között
Míg 2002-ben Hódmezővásárhely, illetve a Homokhátság kisebb települései voltak a Fidesz bástyája Csongrád megyében, a baloldal, illetve a szocialisták bástyája Szeged, és Makó területe volt – bizonyos mértékben még Szentes is ide sorolható.
2022-ben viszont mind Makón, mind Szentesen feljött a kormánypárt, míg Hódmezővásárhelyen és Szegeden az ellenzék szerezte meg a több szavazatot.
A képen a színek a szavazatarány-különbségeket mutatják a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között. A jobb oldali képen például a zöldes szín Szeged környékén azt, hogy itt nagy arányban az ellenzéki összefogás győzött, a halványabb zöld Vásárhelynél pedig azt, hogy itt 200 szavazattal Márki-Zay Péter győzött (levélszavazatokat is beleszámolva).
Országosan pedig a 20 évet tekintve megfigyelhető, hogy a vidéki területeken, ahol a szocialista párt nem tudta megtartani szervezeteit – az aprófalvas, alacsony társadalmi státusszal rendelkező, nem a legfejlettebb területeken -, ott sok szavazót veszítettek. Itt aztán először a Jobbik, majd 2022-ben a Fidesz tudott voksokat elhódítani.
Kicserélődtek a csapatok Vásárhelyen
Az, hogy egy vesztes csapat cseréli a jelöltjeit, megszokott dolog. Az már kevésbé, hogy a vesztes és a győztes is lecserélné a jelöltjeit – emelte ki a Választási Földrajz szakembere. A politikai beágyazottság szempontjából nem is igazán kifizetődő, hiszen a személyes kapcsolat a területi képviselővel nagyon fontos lehet a választónak. Egy ismeretlen jelölt kisebb eséllyel indul, hiszen hatalmas politikai feladat felépíteni egy jelöltet. Igaz, Márki-Zay Péter már bebizonyította 2019-ben is, hogy ezt a politikai munkát el tudja végezni – állítja a szakember.
Fontosabb-e a polgármesterjelölt személye mint az egyéni jelölteké?
Megfigyelhető, hogy a népszerű polgármesterjelöltek rendre több szavazatot kapnak, mint egyéni képviselőjelöltjeik. Előfordul, hogy arra a jelöltre, aki egyéni körzetét megnyeri, olyanok is szavaztak, akik közben a másik oldalon álló polgármesterjelöltre adták le a voksukat.
Némely képviselőjelölteket felhúzhat a polgármester, de Márki-Zay Péter esetében is megfigyelhető volt, hogy 2019-ben ezerrel több szavazat érkezett rá, mint egyéni jelöltjeire. Ez nem nagyon sok, mégis adott esetben döntő is lehet – állítja Kovalcsik Tamás.
Hogy viselkedik a választó, ha két nagy tömb mellett két kisebb is van?
Van olyan, hogy “a vélt győzteshez való húzás”. A választó pontosan érzi, hogy a polgármester-választás egy “ki-ki meccs”, megfigyelhető, hogy a két legerősebbnek vélt polgármesterjelölt viszi el a szavazatok többségét, általában több mint 90 százalékát. Az egyéni képviselőknél a választó tudja, hogy más a helyzet, nem egy többségi rendszer, hanem vegyes, hiszen kompenzációs listáról is kerülnek be képviselők. Ezáltal 10-15-20 százaléknyi szavazó is meg szokta osztani a szavazatát, és egyéniben a két nagy tömbön kívül választ jelöltet – hogyha valamilyen módon az a jelölt őt megtalálta, akár személyesen, akár egy politikai üzenettel.
A Kőfal Egyesület nem egy teljesen nulláról alapított egyesület, vannak ismertebb jelöltjeik is helyben, a szakember szerint van rá esély, hogy egy-egy ilyen jelöltjük akár több szavazatot is elcsíp a két nagyobb tömbtől. A polgármester-választásnál ez kevésbé valószínű, nem véletlen, hogy nincs is jelöltjük erre a posztra.
Az öt éve vereséget szenvedett jelöltet indítja a Fidesz – miért?
Meglepően szokatlan ez a kormányzó párt részéről a szakember szerint, hiszen ott, ahol nagyobb arányban veszítettek 2019-ben, ott teljes sorcsere szokott lenni. Úgy véli, érdekes kérdés lehet, hogy Grezsa István el tudja-e feledtetni a választókkal, hogy mi történt öt évvel ezelőtt.
Nem látok olyan hatalmas horderejű botrányt, sem országosan, sem helyben, ami egyértelműen azt predesztinálná, hogy Grezsa Istvánnak hatalmas esélye lenne itt megnyerni a polgármester-választást – de ki tudja
– fogalmazott Kovalcsik Tamás.
Kinek kedvezhet a magas részvételi arány?
Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egyik vagy másik oldalnak kedvez, véli a szakember, inkább attól függ, hogy az alacsony társadalmi státuszúak kit támogatnak. 2010 előtt a magas részvétel a baloldalnak kedvezett, mivel az alacsony társadalmi státuszúak rájuk szavaztak, 2010 óta viszont ők inkább a Fideszre szavaznak. Nem tudjuk, hogy Hódmezővásárhelyen a helyi kontextus ezt hogyan befolyásolja, vagy hogy országosan például az inflációs válság ezt módosítja-e – mondta a Választási földrajz szakembere.
A 2024-es – főleg azért, mert egyszerre tartják az európai parlamenti választásokkal – az egyik legkiszámíthatatlanabb lesz. Nem merem kijelenteni, hogy a magas részvétel az egyik vagy a másik oldalnak fog kedvezni.
– összegzett Kovalcsik Tamás.
Hozzászólások lezárva.