A KSH tegnap publikálta a január-áprilisi kereseti adatokat, amiből kiderül, hogy ebben az időszakban a reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az mfor.hu számítása szerint a nyugdíjak reálértéke csökkent: az idősek fogyasztási kosara szerint számolt infláció 4,1 százalék volt, miközben januárban 2,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, vagyis bő 1,2 százalékos volt a reálérték-vesztés. (Májusban mérsékeltebb volt a nyugdíjas infláció, vagyis a különbség mérséklődött valamelyest.)
Természetesen ez az átlagra vonatkozik. Az élelmiszerek ugyanis – elszakadva az egyéb termékek, szolgáltatások árfolyamaitól – átlagosan 7-8 százalékkal drágultak ebben az időszakban, de egyes áruféleségek – mint például a párizsi vagy a kolbász – ellenértéke még nagyobb mértékben ment feljebb.
Mindazonáltal beszédes adat, hogy miközben az átlagkeresettel rendelkező munkás reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett az első négy hónapban, a nyugdíjasok vásárlóereje csökkent. A nettó átlagkereset 258 ezer forint volt január és április között, a kedvezmények nélkül számolva. Azokat is figyelembe véve 266 700 forintot kapunk. Az előbbi számhoz viszonyítva az átlagnyugdíj – melynek mértéke idén meghaladja a 140 ezer forintot – 54,8 százalékot tesz ki. Utóbbival összevetve pedig 53 százalékot kapunk, vagyis a magyar átlagnyugdíj alig több mint a felét teszi ki jelenleg az átlagkeresetnek.
Jövőre a kormány 3 százalékos inflációval számol – és ennyivel emelik a nyugdíjakat januártól -, míg a jegybank arra az évre is 3,2-3,3 százalékot mond. Az MNB jövőre 9,1-9,7 százalékos béremelkedést vár a versenyszférában, vagyis tovább nyílhat az olló a bérek és a nyugdíjak között, pedig már az elmúlt években is jelentőssé vált ez a különbség.
Hozzászólások lezárva.