– Amikor arra emlékezünk, hogy a 19. század közepén hogyan védték a hazát az akkor is számbeli fölényben lévő, rájuk törő oroszoktól, akkor ne vitassuk el senki jogát, hogy megvédhesse gyermekét, feleségét a hazáját – mondta Márki-Zay Péter az október 6-i megemlékezésen.
A 13 aradi vértanú neveit olvasta fel a Kossuth téri ’48-as emlékműnél kora délelőtt rendezett megemlékezés elején Márki-Zay Péter polgármester. Emlékbeszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk, akiket Ferenc József parancsára végeztetett ki Haynau tábornok, korábban valamennyien a császári és királyi hadseregben szolgáló tisztek voltak, akik a szabadságharc idején vagy tábornoki rangot viseltek vagy önálló seregvezetést végezték a magyar seregben.
– 1848-49, s így a gyászos emléknap legnagyobb tanulsága, hogy ezek az emberek az életüket áldozták a magyar szabadságért, a polgári Magyarországért – mondta. – Ma vita van arról, hogy lehet-e fegyverrel megvédeni a hazát, hogy egy háborúban megtámadott népnek van-e joga védekezni, van-e joga Nyugatról segítséget elfogadni a keleti önkény, az orosz megszállással, gyilkolással, népirtással, deportálással szemben – vont kimondatlan párhuzamot az orosz segítséggel levert szabadságharc és az ukrajnai háború között.
– Október 6-án, amikor arra emlékezünk, hogy a 19. század közepén hogyan védték a hazát az akkor is számbeli fölényben lévő, rájuk törő oroszoktól, ne vitassuk el senki jogát, hogy megvédhesse gyermekét, feleségét a hazáját. Soha nem vitassuk el azt sem, ha egy nemzet a függetlensége, szabadsága, a polgári értékek megvédése érdekében segítséget kér és segítséget fogad el – emelte ki.
A Kossuth téri emlékműnél Márki-Zay Péter és Berényi Károly alpolgármester helyezte el a város koszorúját, s hajtott fejet az aradi vértanúk emléke előtt.
Hozzászólások lezárva.