Aradi vértanúk – Benkő: a magyar nép mindig a szabadságért küzdött

Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött – hangoztatta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az aradi vértanúk emléknapján.

Benkő Tibor a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: „nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat”, azt is el mondhatjuk, hogy „soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet”.

Ezen a gyásznapon emlékezünk a 13 aradi vértanúra és az első alkotmányos miniszterelnökre, Gróf Batthyány Lajosra, akik életüket, vérüket adták Magyarország, a magyar emberek szabadságáért – mondta.

A miniszter kifejtette: Batthyány Lajos a szabadságharc idején, 1848. március 17-én vette át miniszterelnöki megbízatását.     Március 23-án megalakult az első önálló, független magyar kormány, majd az első tíz önálló magyar honvédzászlóalj, és 1848. szeptember 29-én Pákozdnál megvívta az első győztes csatát az első magyar honvédsereg. A magyar népnek ez azt jelentette, hogy bármilyen erős a túlerő, „akaratunk, elszántságunk, szabadságvágyunk” minden erőt felülmúl – fogalmazott.

Batthyány Lajos október 2-án visszaadta miniszterelnöki megbízatását, de ezen rövid idő alatt is „maradandót alkotott” – szögezte le Benkő Tibor.

 1849. október 6-án I. Ferenc József osztrák császár utasítására először Aradon történtek meg a kivégzések – idézte fel a miniszter, de egyúttal hangsúlyozta: ezzel a megtorlással nem valósult meg a bécsi udvar azon törekvése, hogy megtörjék a magyar nemzetet, a magyar embereket.

Kiemelte: ez a gyász napja, de ez nem jelenti azt, hogy búslakodni, siránkozni kell.

 Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, akik feladatot róttak ránk, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről – jelentette ki Benkő Tibor.

 A koszorúzással egybekötött megemlékezésen a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
 

MTI