Egy város, ahol a főtéri WC-re is jelzálogot tettek

Mennyi lehet, illetve mennyi lehetett az értéke a hódmezővásárhelyi Kossuth téren, a városházától néhány méterre található, egyébként már régóta használaton kívüli és bontásra ítélt egykori nyilvános illemhelynek? Mekkora lehetett a baj 2007-ben Hódmezővásárhelyen, ha csak úgy kaptak hitelt, illetve csak úgy bocsáthattak ki kötvényt, ha még a WC-re is muszáj volt jelzálogjogot tenni? A kérdésekre nehezen és kevesen tudnának pontosan felelni.

Utolsó devizahitelétől szabadul meg a város, jelentette be a Vásárhelyi TV Időben című műsorában Márki-Zay Péter. De ne szaladjunk rögtön annyira előre, nézzük meg, hogy mi vezethetett ahhoz, hogy jelzálog kerüljön a WC épületére.

2014 februárban zárult le az önkormányzatok nagy konszolidációja, amely a költségvetésnek 1 368,9 milliárd forintjába került. Hódmezővásárhely különösen nagy terhet rótt a magyar adófizetőkre, a megyei jogú városok között a kétes dicsőséggel járó első helyet szerezte meg az egy főre vetített adósság tekintetében, a városok között ugyanebben a mutatóban még megelőzte Harkány és Esztergom. Az akkor 46 395 lakost számláló városnak 22,5 milliárdos adósságát nyelte le a magyar költségvetés. Az adósságból minden egyes vásárhelyi lakosra, a csecsemőktől az aggastyánokig csaknem félmillió Ft jutott volna. Erről itt lehet egy jó összefoglalót olvasni.

Mire én polgármester lettem újabb 10 milliárd körüli adósság halmozódott föl. Nem csoda, hogy a városnak minden ingatlanán jelzálog volt, még a Kossuth téri volt WC épületén is.

Ezt már Márki-Zay Péter mondja ma, vagyis a 2014-ben lezárult konszolidációt követően újra adósságba verte magát az önkormányzat, illetve voltak olyan tételek, amelyek nem kerültek bele a nagy adósságrendezésbe és tovább terhelték a város kasszáját.

A polgármester az utóbbi időben többször is kiemelte, hogy a 3 évvel ezelőtti, a város előző vezetésétől örökölt 10 milliárdos adósságból takarékos gazdálkodással mostanra sikerült már 5 és fél millárdot lefaragni. A hihetetlennek tűnő adósság sok részletből tevődik össze, ilyen részlet a város utolsó, még 2007-ben felvett devizahitele is, amitől most szabadulnak meg – erről a Vásárhelyi Televízió Időben című műsorában beszélt a polgármester. És itt tudunk visszatérni a WC épületének sztorijára is.

Eddig ez akadályozta ennek WC-nek az elbontását, véleményem szerint ez a város egyik csúfsága, ez az épület a Kossuth téren. Mi annak a helyére egy impozánsabb, szebb, pavilon jellegű épületet szeretnénk építeni, aminek a tervei már elkészültek, a kivitelezésével viszont arra kellett várjunk, hogy el lehessen bontani az épületet, ahhoz pedig le kellett venni a jelzálogot, ahhoz pedig vissza kellett fizetni ezt a hitelt. A jó hír az, hogy az utolsó devizahitelétől szabadul meg most a város. Már a szerződést megkötöttük, maga a hitel kiváltása, forintra átváltása a következő hetekben meg fog történni.

Szépnek sehogy se mondható ez az itt felejtett kocka.

A polgármester elmondta azt is, hogy az önkormányzat ebben az esetben ugyanúgy jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, mint a devizahitel csapdájába eső magánszemélyek.

Hazardírozni és devizában eladósítani a várost, kötvényt felvenni én úgy gondolom, hogy hiba volt, óriási hiba volt, még szintén Lázár János nevéhez köthető időszakban.

2007-ben a 6 és fél millió svájci frankos hitel felvételének évében 152 forintot ért az alpesi ország valutája, most 332 Ft körül mozog az árfolyam, ennek következtében a forintban számolt tőketartozás alig csökkent az eltelt 14 év alatt.

2007-ben svájci frankban (is) eladósodott a város. A Ft-ban 1 milliárdos hitelből 14 évvel később is 900 millió Ft a tartozás.

Most két egymilliárdos hitelt vált ki a város, az egyik az említett devizahitel. Ezeket akkor korábbi más hitelek kiváltására, illetve távhő rekonstrukciója és hasonló munkálatokra vették föl, tehát az adósságot görgették részben maguk előtt, mondta a műsorban Márki-Zay Péter.

A devizahitelnél Ft-ban egymilliárd volt a kezdő összeg – nyilatkozta a polgármester a Vásárhelyi TV-nek. – Eddig tehát csak az árfolyamveszteséget és a kamatokat fizette a város az egymilliárdos hitelből, de ennek ellenére 900 millió még mindig fennáll. A kiváltással viszont számos előny jár, ezek közül talán a legkisebb, hogy lekerül a jelzálog a WC-ről, a Kossuth téren sétálók számára azonban mégis ez lesz a leglátványosabb. Az épület bontása szimbolikus üzenetet is hordoz majd, eltűnik a terhes múlt egy darabja a színről.

devizahiteljelzálogKossuth téri WCsvájci frank alapú hiteltartozás