Száz éve hunyt el a város történetét is megíró Szeremlei Sámuel református lelkész és történész, akinek az emlékévét Fekete Károly püspök a vasárnap délután 2 órától kezdődő ótemplomi istentiszteleten nyitja meg.
– A város református egyházközségei a Tornyai Múzeummal, a levéltárral és a Szeremlei Társasággal együttműködve emlékévet szerveztek Szeremlei halálának századik évfordulója alkalmából. A rendezvénysorozat vasárnap délután 2-kor nyitó istentisztelettel kezdődik, melyen Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdet igét – tudtuk meg Bán Csaba lelkipásztortól.
– A hódmezővásárhelyi református közösség 1549-től számítja történetét. A városban szolgáló lelkészek közül kettőt fontos kiemelni: Szőnyi Benjámint, aki az 1700-as években az Ótemplom lelkipásztora, és Szeremlei Sámuelt, aki a 19-20. század fordulóján az újtemplomi gyülekezet lelkipásztora volt – mondta Bán Csaba, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze az emlékév programját bemutató pénteki ótemplomi sajtótájékoztatón.
– Szeremlei munkássága meghatározó volt a közösség vásárhelyi identitásának, reformátusságának megőrzése szempontjából. Az emlékév egyik célja, hogy a lelkész, történész munkásságát közelebb hozzák a fiatalabb korosztályokhoz – hangsúlyozta Major Istvánné, az újtemplomi gyülekezet lelkipásztora.
Nagy Gyöngyi történész, a Szeremlei Társaság elnöke kiemelte: Szeremlei Sámuel a modern magyar történetírás egyik úttörője volt, akinek kötetei ma is levehetők a polcról, hiszen munkái időtállóak. Nevét Hódmezővásárhelyen egy utca és egy óvoda is viseli.
A lelkész helytörténeti és egyházi írói munkásságát tudományos, ismeretterjesztő, pedagógiai eseményekkel, kiállításokkal mutatják be a következő hónapokban. A diákoknak februárban rajzversenyt hirdetnek, a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskolában és a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban rendhagyó tanórákat tartanak, az év során pedig többször is rendeznek helytörténeti sétákat. Májusban konferenciával, az év második felében pedig kiállítással emlékeznek Szeremlei Sámuelre, és a tervek szerint egy tudományos kötet is megjelenik. A programokat záró istentiszteletet pedig november 20-án, a lelkipásztor halálának centenáriumán tartják – mondta.
Szeremlei Sámuel 1837-ben született a Borsod vármegyei Gelejen. A gimnáziumot Miskolcon, a teológiát Debrecenben végezte. Lelkészi hivatását Hajdúböszörményben kezdte, majd 1861-től Makón, 1864-től Hódmezővásárhelyen káplánként szolgált. Hamarosan külföldi tanulmányútra indult, visszatérve pedig Bihardiószegre került lelkészként. 1871-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre, ahol aztán 87 évesen bekövetkeztetett haláláig élt. A református egyházban több választott tisztséget betöltött, és irodalmi, valamint tudományos munkásságát is elismerték: a Magyar Tudományos Akadémia 1909-ben választotta levelező tagjává.
1867-ben, azaz a kiegyezés évében két nagyszabású történeti munkája is a megjelent az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, majd öt kötetben dolgozta föl választott városa történetét. Könyvet írt a helyi református templomok építéséről és a közösség történetéről. Egyházi hivatása és tudományos munkássága mellett újságírással is foglalkozott.
A reformátusok Malom utcai gyűjteményébe pedig nemrég került vissza az a zöldségvágó asztal is, melynél – állva – a könyveit írta.