A vitézavatás száz éve – fejezetek a Vitézi Rend történetéből címmel nyílt kiállítás az augusztus 20-i programok részeként a Tornyai János Múzeumban. A jelenlegi ismeretek szerint legalább 258 vásárhelyi kapott vitézi címet a két világháború között. A tárlat felajánlásokból jöhetett létre.
A szombati megnyitón Dr. habil. Miklós Péter, az Emlékpont szakmai tanácsadója kifejtette, hosszú előkészítő munka előzte meg a kiállítás létrejöttét. 2008-2009-ben indítottak kutatási projektet újragondolt negyedszázad címmel. 2010-ben bemutattak egy 38 szerzőt felvonultató kötetet a két világháború közötti időszakról. Szíves fogadtatást kapott, nagy érdeklődés volt a téma iránt. Miklós Péter ekkor sok elkötelezett emberrel találkozott, ezek egy része gyűjtő, közéjük tartozik Kovács Ferenc is, akinek nagyban köszönhető a vitézeket bemutató tárlat. Továbbá olyanokat is megismert, akik őrzik őseik emlékét.
Jelenpillanatban 258 vásárhelyi vitézt tartanak nyilván. Bő tucatnyi vásárhelyi leszármazott, örökös, rokon felajánlásával állt össze a kiállítás.
Márki-Zay Péter polgármester felhívta rá a figyelmet, volt egy 40-45 éves időszak a második világháború után, amikor ezt az érintettséget nem volt javasolt bevallani, sem kutatni a témát. Ezt a mulasztást kell most pótolni, 31 évvel a rendszerváltás után. Emlékeztetett, a vásárhelyi emberek érdeklődése hozta létre ezt a kiállítást, akárcsak néhány nappal ezelőtt az Emlékpontban, a retró kiállítás néven ismertté vált tárlatot. A polgármester szerint a vitézi rend története speciális, hiszen két emberöltőnyi időszak maradt ki a kutatásokból, hiszen az itt kiállított tárgyakat sok esetben el kellett rejteni a padláson.
A vitézi rendről sokat olvashatunk, de Miklós Péter szerint Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem intézetvezető docense adta a legkorrektebb összefoglalást könyvében. Eszerint 1945-ben rendeletben feloszlatták a rendet, a cím használatát megszüntették 1947-ben, a vitézséget pedig a ,,Horthy-fasizmus” kiszolgálórétegeként próbálták beállítani. Hangsúlyozta: a két világháború közötti 25 ezer vitéz többnyire egyszerű parasztember volt, elenyésző számban munkások, értelmiségiek. Jórészt az első világháborúban szerzett érdemeikért kapták meg a vitézi címet. Nem új, hozzá lojális nemességet akart teremteni Horthy Miklós kormányzó, hanem egy olyan elismerésre méltó címet, akik az első világháborúban az életüket, a haza és bajtársaik védelmében áldozatot hozó emberek viselhetnek. A hazaszeretetre és a cselekvésre példát adtak – fűzte hozzá.
(Fotók: Bottyán Róbert)