Gyulai József akadémikusra emlékeztek ma kora délután a városháza dísztermében barátai, tisztelői és volt munkatársai, majd emléktáblát avattak szülőházánál.
– Polihisztor és reneszánsz ember volt, és holokauszt túlélő – jellemezte Gyulai József, Széchenyi-díjas fizikusra, akadémikusra, professzorra emlékező beszélgetést nyitó köszöntőjében Márki-Zay Péter polgármester, aki elmondta, hogy azért itt emlékeznek rá, mert 2008. augusztus 21-én a városháza dísztermében vehette át a díszpolgári címet.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is felidézte emlékeit, s azt mondta: nem hiszem, hogy valaki professzornak hívta volna, Gyulai Jóska volt mindenkinek. Jóska Amerikából visszatérve hozta magával az amerikai légkört és szabadabb levegőt. Frissen végzett hallgatóként nagy élmény volt számomra, hogy nem professzorként viselkedett, más szabadabb légkört lehetett a közelében megtapasztalni. Kiváló fizikus volt, magát a fizikus és a mérnök közti átmenetinek tartotta. Azon igyekezett, hogy amit csinál, annak legyen gyakorlati haszna – tette hozzá.
Gyulai Zsófia, Gyulai József lánya szerint édesapjánál jobb apa nem volt. Hozzátette: családjuk nagyon kis létszámú család, s egész életében büszke volt édesapjára.
A beszélgetés elején egyébként – melyen részt vett többek közt Márki-Zay János, Móróné Tapody Éva, Ormos Pál, Józsa János, Fülöp Ferenc Illy József, Pecz Béla és Drody Győző -, a Vásárhelyi Televízió felvételéről maga Gyulai József is megszólalt, s elmondta, hogy német nyelvtudása révén hogyan menekült meg a holokauszttól, s hogy miért nem írta fel már az 1956. november 4-én írt gyászindulója címét sem a kottájára.
A városházi emlékező beszélget követően a résztvevők felavatták Gyulai József emléktábláját a Kálvin 2. szám alatti szülőháza falán.
A tudósra Márki-Zay Péter és Józsa János emlékeztek.
***
Gyulai József az ionsugaras analitika és anyagmódosítás nemzetközileg kiemelkedő, vásárhelyi születésű tudósa úttörő kutatási eredményei ma már az anyagmérnökségben, a gyártástechnológia alapműveleteiben hasznosulnak az integrált mikro- és nanoelektronika területén.
1992-től 2004-ig volt az MTA KFKI Anyagtudományi, majd az MTA Műszaki fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, 1993-95-ig a Bay Zoltán Anyagtechnológiai Intézet alapító igazgatója, 1989-98 között a BME Kísérleti Fizikai Tanszék vezetője. 1999-ben az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 2005-ben és 2008-ban elnöke lett.
A Magyar Mérnökakadémia tagja többek között az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke, évekig a Gábor Dénes-Díj Kuratóriumi elnöke, több társulat és egyesület vezetőségi tagja számos nemzetközi szakmai elismerés és hazai állami kitüntetés birtokosa volt.