Délig nyitva tartó üzletek, karácsonyi és jótékonysági előadások – így ünnepeltek 1924 decemberében a vásárhelyiek.
Helyi rendeletben kellett szabályozni 100 évvel ezelőtt, hogy szenteste napján, azaz december 24-én, szerdán, a boltok déli 12 óráig, a mészárosok és hentesek azonban csak reggel 6 és délelőtt 10 között legyenek nyitva – írta meg az akkori Vásárhelyi Reggeli Újság, azzal, hogy egyébként nagy volt a bizonytalanság, meddig lehet aznap boltba menni. A lap ugyanebben a számában arról is beszámolt, hogy függőben maradt az újtemplomi „papválasztás„. Az ügyben eljáró presbitériumi bizottság néhány perces ülést követően döntött, hogy megvárják a felettes hatóság intézkedését. Azt is megállapították, hogy a helyi református egyháztagok száma négyezerrel csökkent a világháború óta.
A lapban egyre másra jelentek meg a hírek, hogy mely egylet, egyesület, olvasókör hol, mikor és hogyan karácsonyozik. A HMTE már karácsony előtt bejelentette, hogy szilveszterkor a Tisza-szálló (ma bankfiók és kínai-török bolt van az épület hűlt helyén) összes termeiben műsoros táncestet rendez. A II. olvasókör pedig a Rodostóban (a Rákóczi vendéglőt nevezték így) rendezi karácsonyi bálját este 6-tól hajnali 4-ig, mely bevételét saját könyvtára javára fordítja.
Betlehemi színjátékot és a „Kis kulacs” alkalmi dalos társaság műsorát láthatták azok, akik a Csókási Olvasó Egylet jótékonysági rendezvényén akartak kikapcsolódni. A bevételt az egylet a szegény sorsú tanulók felruházására kívánta fordítani.
Volt, akit komolyan megérintett az ünnep hangulata, az újság adta hírül, hogy Szűcs András 100 ezer koronát adományozott diszpenzációja alkalmából a hadirokkantak javára.
A Református Nőegylet elnöksége gyűlést hívott össze az egyházi tanácsterembe, melyen a szegényeket részesítik téli segélyben: pénzzel, szalonnával, némi főzelékfélével óhajtva megkönnyíteni az életüket és széppé tenni a karácsonyukat. A Ref. Ker. Ifj. Egyesület vallásos estélye minden tekintetben sikeres volt – számolt be róla egy rövid hírben a lap azzal, hogy a résztvevőknek nagy lelki gyönyörűségben volt részük.
Karácsonyi ajándékot osztott az Evangélikus Nőegylet is karácsony előtt, a Tabáni Első Olvasó Népkör pedig fényes táncmulatsága a saját könyvtára javára, Elekes Gusztáv Pálffy utcai újonnan átalakított nagytermében (!).
Egy szomorú hírt is olvasott a nagyérdemű, a Hódi család fiuk 10 évvel korábbi eltűnésére emlékeztek egy gyászhirdetéssel. Hódi Márton és családja ezzel köszönte meg a részvételt a gyászistentiszteleten.
A karácsony előtt napokat a Pesti Kabaré, a városi filmszínházban rendezett műsora is színesítette, melyen fellépett Sándor Stefi országos hírű kabarészínésznő és Virágh Jenő, Budapest kedvenc komikusa.
A Korzó moziban a Párizs rejtelmei című szenzációs detektívtörténetet játszották, és műsorra került a Hósivatag fiai című film. És beígérték a párizsi Gaumont filmgyár utolsó nagy Bimbula filmjét, a Vindictát, azzal a sokat sejtető alcímmel: Bimbula, mint drótostót.
A nagy lelki felbuzdulás, kegyesség és jótékonykodás közben a járásbíróság folytatta az árveréseket. Hogy mire lehetett licitálni, azt Székely Ferenc kir. bir. végrehajtó tette közzé tételesen is a lapban. A város meghosszabbította a vagyonadó befizetésének határidejét, Vígh Gyula műórás és ékszerész a Beretzk-palotában lévő üzletében vasutas, nikkel, arany és ezüst órákat kínált, a leggyönyörűbb erdélyi karácsonyfára a Szent Antal utca 9. szám alatti Gartsik fatelepen lehetett szert tenni. Míg lakodalmi, báli, utcai és bőrkabátokat, gyászruhát Moldvay Sándor Petőfi utca 23. szám alatti üzletében. Játékszert pedig a Templombazár 5 számú játéküzletében Bódi Imrénél.
Az Iparos Nőegylet karácsonyfája alatt 51 gyermek állt, akiket fel is ruháztak. Az ünnepségen Soós István polgármester mondott beszédet a bethlehemi csillagról.
És mindeközben a gyerekek iskola után hógolyóztak, szánkóztak és akadt, aki korcsolyázott egyet az árkok jegén.