Nem csak most fogy a magyar, de fogyott száz éve is rendesen. Csak akkor nem CSOK-kal akarták fellendíteni a szülési kedvet, hanem az agglegényadó kivetésével – számolt be róla a korabeli vásárhelyi sajtó.
Az első világháború veszteségei mellett a házasodási és gyermekvállalási kedv sem volt kitörő már száz évvel ezelőtt sem. A rossz gazdasági helyzet, a nehéz megélhetés, vagy a munkanélküliség sem használt a demográfiai helyzetnek. Sőt, a fiatal férfiak meg sem akartak házasodni – számolt be róla a Vásárhelyi Napló száz esztendővel ezelőtt.
Hogy a helyzet országosan is ismert volt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már akkor sem az életkörülmények javításán buzgólkodott a kormány, – na jó, néhány a kondérhoz közel ülő esetén azzal -, hanem „rendészeti” kérdést csinált belőle.
Huszár Károly képviselő ez ügyben interpellálta meg Bethlen István miniszterelnököt az akkori „azonnali kérdések” órájában. Feltűnést keltő beszédében mutatva rá a családi élet problémáira és az egyke pusztítására (egyke – a házaspárok egy gyermek után nem vállaltak többet – a szerk.).
Bethlen István gróf erre nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy a kormány törvényhozás útján kíván gondoskodni ennek a problémának a megoldásáról. A népjóléti minisztérium Vass József utasítására már akkor megtette az előmunkálatokat, a különböző anyaggyűjtéseket, amelyek alapján megkezdik a törvényjavaslat előkészítését. „A készülő nagy fontosságú javaslat felöleli a népszaporodással kapcsolatos összes kérdéseket és ennek kapcsán lefektetik a már régóta jelzett agglegényadó alapjait…. Az egykéről és ezzel kapcsolatban a családi élet védelméről szóló törvényjavaslat valószínűleg közvetlenül a (parlamenti) nyári szünet előtt kerül a képviselőház elé” – írta a lap.
De mi is az az agglegényadó?
Külföldi államokban és Magyarországon is a második világháború előtt bizonyos korhatárt elért nem házas adóköteles személyekre magasabb kulcs szerint kivetett jövedelemadót hívták agglegényadónak, de így csúfolták a Magyarországon 1953–1956 között létező, bizonyos korhatáron belüli gyermektelen személyekre kivetett adónemet; az úgynevezett gyermektelenségi adót is.