Október 23-a előtt a korban szokásos híreket kapták meg az akkor még a Viharsarok nevet viselő lap olvasói, akik a pesti forradalomról is csak csöpögtetve kapták az információkat. Fotó: Fortepan/Virány László.
A pártlap nem számolt be a legnagyobb visszhangot kiváltó vásárhelyi Iván-szobor ledöntéséről, és hogy azt autó után kötve végighúzták a Sztálin (utóbb Lenin, ma Andrássy) úton, ahogy arról sem, hogy a röptében megválasztott Török István tanácselnök részese lett a forradalomnak, illetve, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vásárhelyi vezetői megszöktek a városból, ráadásul magukkal vitték a pártkasszát. De nem olvashattak tudósítást arról sem, hogy bethlenes diákok megkoszorúzták Kossuth-szobrot.
Wladyslaw Gumulka elvtársat, a Lengyel Munkáspárt első titkárát harsogta október 23-i címlapján a Magyar Dolgozók Pártjának megyei napilapja, a Viharsarok, amely impresszumában a korszakra jellemző kollektivizmus jeleként azt írta, szerkeszti a szerkesztőbizottság. (Azaz jó magyar szokás szerint felelősséget senki sem vállalt semmiért, azt magasabb platformra tolta.) A nagy hír alatt azonban jóval kisebb címbetűkkel azt is megírték, hogy Lengyelországnak nagy gazdasági nehézségei vannak. A Viharsarok aznapi számát egyébként leginkább a nemzetközi munkásmozgalomról és a szocialista béketáborról szóló cikket és hírek uralták. Üdítő kivételt jelentett a II. Békekölcsön 9. sorsolás eredményének közlése.
A rendőrség is ebben a számban hívta fel a figyelmet a fővárosban terjedő „piramida”-játék veszélyére, amiben lelkiismeretlen személyek 10 forint befizetése után 31 ezer 250 forint kézhez kapásával kecsegtetik a balekokat. A rendőrség arra figyelmezett mindenkit, hogy ne dőljön be a csalásnak.
A lap azt is megírta, hogy Magyarországon hónapok óta tartó száraz meleget az október végén szokatlan augusztusi időjárást (Szegeden +22 fokot mértek!) a hó végére váltja majd fel az ilyenkor szokott. A Viharsarok Több öntevékenységet és kevesebb irányítást a munkaverseny szervezésénél! címmel a korszakban kötelező termelési riportját is letudta.
Hogy azért valami nem a megszokott módon mehetett, azt jól mutatja a diákparlamenti tanácskozásról hozott kis hír, miszerint a Bethlen gimnáziumban Gyáni Imre iskolaigazgató vezetésével vitatták meg problémáikat a diákok: „Örömmel látni azt a politikai felélénkülést, ami a fiúk és a lányok körében kibontakozott! Követeléseikben túlnyomóan azok a pontok szerepeltek, melyek egy részét azóta a közoktatási miniszter, már mint elfogadottakat jelentett be ” – írta a lap.
Október 24-én, amikor már a rádióból közismert lett, hogy Pesten valami történt, a pártlap címlapon hozta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége levelét a magyar néphez, melyben azt írják: a dolgozó nép ellenségei, a reakció sötét hordái, kihasználva az egyetemisták békés felvonulását, kezet emeltek a dolgozó nép államára. Megtámadták a főváros fontosabb középületeit és ellenforradalmi jelszavakat hangoztatva gyilkoltak és raboltak. Népi demokráciánk elleni aljas támadásuk célja, hogy népi demokratikus rendünket megdöntsék, megzavarják és ha lehet, elgáncsolják pártunknak és kormányunknak legfőbb törekvését, hogy gazdasági és politikai életünk fogyatékosságait kiküszöbölve az eddigieknél jobb életet biztosítson dolgozó népünk számára.
Hozták Nagy Imre, a minisztertanács elnökének azon nyilatkozatát is, melyben még ellenforradalomnak nevezte az előző nap történéseit. De a lap nem titkolta, hogy éjszaka a szegedi Sztálin szobrot is eltávolították a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Bizottsága utasítására. Ahogy arról is beszámoltak, hogy statáriális bíráskodást rendelt el a Minisztertanács.
Megírta a lap, hogy a szegedi egyetemi diákságot a rektor nyugalomra intette, de azt is, hogy szovjet csapatok vonultak át a városon, hogy segítsenek megfékezni a fővárosban harcoló ellenforradalmi bandákat.
Érdekesség, hogy a Viharsarok ezen száma egyetlen lapból áll, annak is teljesen üres a hátoldala, hogy azt plakátként ki lehessen ragasztani.
A másnapi, azaz október 25-i számban olvashatták hírt a megyében élők, hogy a Bethlen gimnázium osztályaiban néhány ifjú letépte a Népköztársaság címerét (a Rákosi címert), s hogy a mérleggyári munkások mélyen elítélték a provokációs, fegyveres felkeléseket. A harisnyagyárban délután tartott munkásgyűlésen elhatározták, tiltakozó táviratot küldenek a Magyar Dolgozók Pártja Központi vezetőségének, melyben elítélik az ellenforradalmi elemek fegyveres és ellenforradalmi cselekményét: Üzemünk dolgozói egy emberként állunk ki a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság és a kormány mögött… – írták.
Meghiúsult Szegeden az ellenforradalmi kísérlet – számolt be a lap arról, hogy a Petőfi laktanya és a Szegedi Kenderfonógyár közti szűk utcácskákba verődtek össze azok a fiatalok, akik fittyet hánytak a 17 órától érvényes kijárási tilalomra, provokációs jelszavakat kiabáltak. És mert a rendőrségi felszólításra sem mentek haza, előbb a tűzoltóautó locsolta meg őket, majd a rendőrség is leadott figyelmeztető lövést a levegőbe. A hatóságnak az Aradi vértanúk terén is közbe kellett avatkozniuk hasonló fiatalok miatt.
A vásárhelyi közigazgatási ügymenetbe is belezavart a történelem, a városi tanács végrehajtó bizottsága a lapban üzente meg a tanácstagoknak és a vásárhelyieknek, hogy az október 26-re tervezett tanácsülést elhalasztják. Az állampárt lapja egyébként az ideológiai harc nevében sorra jelenteti meg a munkások, a pesti forradalmat elítélő véleményeit.
Október 28-án lehozták a címlapon, hogy megalakult az új magyar nemzeti kormány, Nagy Imre miniszterelnök vezetésével. Ahogy azt is, hogy ideiglenesen a vásárhelyi tanács elnökének Török Istvánt választották meg, Bereczki János tanácselnök ugyanis lemondott, a Sztálin utca nevét pedig Kossuth Lajos utcára változtatták. És más utcákat is átneveztek.
A Viharsarok arról is beszámolt, hogy hazafias nagygyűlést tartottak Vásárhelyen, melyen Gyáni Imre, a Hazafias Népfront vásárhelyi bizottságának elnöke ismertette a vásárhelyiek, a forradalmi követelésekkel szinkronban álló követeléseit, és bejelentették, hogy elindítják a Nemzeti Újságot, mely hetilapként a Hazafias Népfront ad majd ki.
Október 30-án minden vásárhelyi ámulhatott, hogy a lap a címoldalán hozta Nagy Imre rádiónyilatkozatát, miszerint kivonják a szovjet csapatokat Budapestről és hogy megszűnik az Államvédelmi Hatóság, emelik az alacsony béreket és nyugdíjakat. Megmutatták, milyen lett az új államcímer, Nikolin Éva, a vásárhelyi tanítóképző ifjú pedagógusa pedig azt nyilatkozta, hogy örül a kihirdetett tűzszünetnek, hiszen tragikus, hogy magyar lőtt magyarra. A megmozdulás célja az volt, hogy emberibb élet legyen az országban.
A forradalom napjaiban nem állt meg a civil élet sem, október utolsó szombatján hat pár kötött házasságot Vásárhelyen négyen megszülettek és csak egy ember halt meg.