A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karát péntek este gyerekek és felnőttek tömege foglalta el, hogy részt vegyenek a Kutatók Éjszakája érdekes előadásain, s belekukkantsanak a kutatók érdekes életébe.
Már előzetesen 80-nál is többen regisztráltak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának péntek esti Kutatók éjszakája programsorozatára, azaz több, mint ahányan tavaly részt vettek ugyanezen a programon. És az előzetes regisztrálók mellett sokan az utcáról tértek be családostól, gyerekestől ugyanide, hogy megnézzék, hogy lehet a banán DNS-ét különféle vegyszerekkel a banántól elkülöníteni, rácsodálkozzanak az udvari drónbemutatóra, minden érdekeset megtudjanak a pollenekről, a tej útjáról a tehéntől az asztalig, vagy a kóser-fűszerpaprika termesztésig, de kóstolhattak gyógyteát, készíthettek parfümöt, megnézhették, melyik állat milyen nyomot hagy maga után a talajon és elsajátíthassák, hogy hogyan kell jutalomfalatot készíteni otthoni kis kedvenceinknek.
– A Kutatók éjszakája célja, hogy az idelátogatók betekintés nyerjenek az oktatók életébe, az oktatásba, megismerjék, hogy mibe lehet bekapcsolódni, de zenés programmal is készültek a kollégáim – árulta el Szarvas Adrienn adjunktus, a program főszervezője, aki hozzátette: – Ezek a programok is segítenek abban hogy minél több diák, s a kisebb korosztály is megismerje a mi világunkat. A Kutatók éjszakájába az idén az oktatók a hobbijaikat is bemutatták, így szó volt a vidék érdekességeiről, a méhek világáról, vagy a „Tedd színesebbé a mindennapokat céklával„, olyan programok, melyek segítenek megismerni az egészséges életmódot. Azaz igyekeztünk úgy összeállítani a programokat, hogy a későbbiekben lehet, hogy valaki ezt a szakmát, vagy szakirányt választja – mondta a programszervező.
Bekukkantottunk a számunkra két legérdekfeszítőbbnek tűnő előadásba. Takácsné dr. Hájos Mária professzor, az általa negyven éve kutatott cékláról és annak felhasználási módjáról, valamint a növény élettani hatásáról szóló előadása sokakat érdekelt. A sok érdekes tudnivaló után ráadásul kóstolót is kaphattak, szó szerint a cékla szilárd és folyékony halmazállapotú változataiból.
– Kutatásaim során, s a szakirodalom is ezt támasztja alá, világossá vált, hogy a cékla rettentően kedvező táplálkozás-élettanilag. Ez alatt értem például a vérképzést, a gyulladáscsökkentő hatását, ásványi anyag tartalmát, vagy a leukémia gyógyításban betöltött szerepét. Most már megesszük, megisszuk, különféle formában, salátának, chipsként, porként, italként. A legjobb, ha otthon készítjük el valamelyiket. A céklalének pedig nagyon jó a gyógyító hatása, de csak módjával érdemes fogyasztani. A céklakapszulákat azonban nem ajánlom – sorolta a kutató.
Dr. Benk Ákos főiskolai docens különleges, erre a célra készített méhkaptárt is elvitt az előadására, benne egy komplett méhkolóniával. Az igencsak látványos előadására persze méhészeti kellékeket is bemutatott, a speciális méhészkalaptól a füstölőig.
– Nagyon sokan ismerik a méheket, de nagyon sokan mégsem tudnak róluk annyit, hogy szúrnak és mézet gyűjtenek. Most azonban bemutatom, hogy mi a méhek dolga – mondta a kutató, akinek bár a nagyapja méhészkedett, de ő maga 3-4 éve kezdett el foglalkozni a méhekkel. – Nagyon örülök, hogy a Mezőgazdasági Kar is létesített egy kis méhészetet egy pár családdal. A terveink szerint a jövőben a méhekről is tudjuk oktatni a hallgatókat. Azaz gyakorlati órákat is tudunk tartani nem méhészeknek, hanem a méhekről egy alapképzést – vázolta fel a terveket.
Az üvegfalú kaptárban jól lehetett látni, hogy a méhek hol helyezkednek el, hogyan kommunikálnak egymással, ahogy azt is, hogy az illatok révén hogyan keresték az otthonukat az új helyen.
A látogatók, köztük a Szőnyi és Németh László iskola diákserege az összes programot végiglátogatta és minden érdekelte őket.