Látványos, vidám, és fergeteges hangulatú télbúcsúztatóban lehetett része azoknak a vásárhelyieknek, akik eljöttek ma a Csúcsi Olvasókörhöz, hogy együtt vonuljanak a mohácsi busókkal a Szent István térig. A mohácsiak idén már ötödjére látogatnak városunkba, hogy a helyiekkel együtt űzzék el szimbolikusan a telet.
Olvasóköri baráti kapcsolatra vezethető vissza, hogy a mohácsiak minden évben ellátogatnak Vásárhelyre, szabadidejüket áldozva, hogy megmutassák az ittenieknek, hogy csinálják ezt máshol – tudtuk meg az olvasókör vezetőjétől, Kis Imrénétől.
– Vízkereszt után az egyik legfontosabb hagyományos ünnepünk a farsang, ezt többfelé, többféleképpen ünneplik. Mivel az olvasókörnek van egy mohácsi baráti társasága, úgy gondoltuk, hogy egy kicsit különlegesebb farsangot teremtünk. Minden évben január utolsó szombatját választjuk arra, hogy a busók egy kicsit ízelítőt adjanak abból, hogy ők hogyan űzik el a telet – mondta el a VTV-nek Galambos Kornélné, az esemény főszervezője.
– 1526-ban, amikor a törökök leigázták az országot, Mohács lakossága egy idő után megunta a fosztogatást, gyilkolászást. Elmenekültek a közeli mocsaras, lápos területekre, ahol rémisztő maszkokat kezdtek el faragni, majd hangkeltő eszközökkel, kereplővel, bikakolomppal fölszerelkezve, állatbőrökbe bújva, az éj leple alatt átkeltek a Dunán, és éjszaka rárontottak a török táborra, így üldözve ki a törököt a városból – idézte fel nekünk az egyik busó, Eisler József, a néphagyomány hátterét. Azt is elmondta, a busójárás régen házalást jelentett: házról házra jártak a sokacok (Baranya megyei horvátok), és elűzték a gonoszt. Ezenkívül ez az ünnep egy termékenység-varázslás is, – a télűzésen kívül, – ezért szokás ilyenkor az asszonyokat ölelgetni. Házról-házra járva varázsoltak régen a busók jólétet és bőséget kívánva Mohács lakosságára.
A vásárhelyiek többszázas tömege már jóval délután három előtt az olvasókör környékén gyülekezett, a 24 mohácsi, félelmetes öltözetű busóval és a színes, díszes népviseletbe bújt sokac hölgyekkel együtt. Kereplőkkel, és mindenféle zajkeltő eszközökkel vonultak ezután mindnyájan együtt Vásárhely utcáin a Szent István tér irányába, aláfestésül pedig messzire hallatszott a fergeteges hangulatot teremtő kóló.
Márton Ildikó Siklósról érkezett Vásárhelyre, gyönyörű sokac viseletben vonult végig a tömeggel ő is: – Az én férjem ott hátul a legnagyobb busó – meséli, hozzátéve, a 13 éves fiuk is itt szokott lenni, csak idén inkább a mohácsi busójárást választotta.
A templom előtti téren már egy helyiekből álló nagyobb tömeg fogadta a vonulókat, akiket Márki-Zay Péter is köszöntött a helyszínen. – A közösségek összetartó ereje nyilvánul meg ilyenkor az olvasóköreinkben, Hódmezővásárhelyen ez különösen erős – emelte ki a polgármester az összegyűlteknek.
A Szent István téren ezután együtt csodálhatták meg a vásárhelyiek először a Kankalin néptáncegyüttes bravúros előadását, akik ezután együtt ropták a mohácsi busókkal. A mohácsiak ezt követően egy lenyűgöző kólóval örvendeztették meg az összegyűlteket.
Az esemény lezárásaként tűz martaléka lett a kiszebáb, és végül még a polgármester fejére is felkerült egy busóálarc a fotó kedvéért.