Árkádos piacként kezdték a Károlyi házban, majd néhány évig az Árpád utcai tájházban működtek, s évek óta már a sétálóutca almáskertjében tartják meg havi rendszerességgel a Cimet kézműves piac és vásárt, amelynek árusai ma idézték fel a tájházban az elmúlt évtizedet.
Töretlen a népszerűsége a havi rendszerességgel – az utóbbi években a Dr. Rapcsák András utcai almáskertben működő – Cimet piacnak, amelynek szervezői, kitalálói és árusai ma az Árpád utcai tájházban összegezték az elmúlt évtizedet. Az árusok és az érdeklődők nem csak az erre az alkalomra készített túrós lepényt kóstolták meg más finomságokkal együtt, így a füstölt húsokat is, de aki akart, az egy-egy pohár bor mellett idézte fel, hogy számára mit is jelent a piacolás.
Azt a vásárhelyiek is jól tudják, hogy a helyi kézművestermékeket árusító termelői piac annak idején Árkádos piacként nyílt meg az Andrássy úti Károlyi-házban, amelyet ma néhányan meg is nézhetnek belülről, majd egy kis ideig a tájház adott neki otthont, hogy végül a Bessenyei Ferenc Művelődési Központnak köszönhetően megkapják állandó helyszínnek az almáskertet.
– Annak idején úgy éreztük, hogy szükség van egy ilyen a termelők és a vevők közvetlen találkozását elősegítő piacra – mondta Szabó Sándorné, a piac egyik kezdeményezője. – Az elmúlt tíz évben be is igazolódott, hogy ez jó ötlet és döntés volt. Akkor épp elkezdődött a szegedi Bödön piac, majd elkezdtek valami hasonlót Szentesen, Orosházán és Makón is – tette hozzá. Azzal, hogy bár a piac költözött és nevet is változtatott, de az árusok és a vevők száma folyamatosan emelkedett. – Mindig voltak, aki átvittek bennünket a nehézségeken. Mindig változik és bővül a csapatunk, annak idején 15-en kezdtük, de a nagyobb ünnepeken ennél jóval több árusunk is volt – mondta.
A tízéves jubileumom nem csak beszélgettek egymással a résztvevők, de a levetített fényképeket segítségével fel is idézték a múltat.
Kiderült, hogy az árusoknak a legnagyobb élményt a vevők pozitív visszajelzései jelentették régen, és jelentik ma is.
– Annak idején megláttuk Kati (Szabó Sándorné – a szerk.) felhívását, s mert akkor már a tanyánkon „tiszta” élelmiszert állítottam elő, ahogy teszem ma is, csatlakoztunk a kezdeményezéséhez – mondta Kovácsné Felföldi Regina. A szörpöket, lekvárokat és zöldségeket sajt termesztésű alapanyagból előállító vásárhelyi termelő hozzátette, fontosnak tartja, hogy az emberek negyven kilométeres körzetből szerezzék be az élelmiszerüket és lehetőleg egészséges élelmiszert tudjanak fogyasztani. Úgy látja, hogy a kézműves piac szépen fokozatosan fejlődött, most jó a helyszíne a városközpontban. És az is fontos, hogy az árusok és a vevők is tudnak egymással beszélgetni, azaz emberi kapcsolataik is erősödnek.