Békéscsaba, Nyíregyháza, Börgönd, Kiskunlacháza: ezeknél épülne új, vagy bővülne-korszerűsödne meglévő nemzetközi reptér, tucatnyi pedig üzleti célra. A csak kiszivárgó hírekből annyi hámozható ki, hogy több százmilliárdos állami fejlesztésekről álmodnak. Szakértő szerint a rövid határidő kérdésessé teszi a realitást, másik inkább a ferihegyi reptérre helyezett nyomást lát ebben. Debrecenbe addig is dől a pénz.
Pár hete egy konferencián beszélt arról Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy az állam öt-nyolc év alatt négy-öt nemzetközi repülőteret alakítana ki, ezenfelül pedig egy tucatnyi üzleti célú légikikötő is szerepel az átfogó repülőtér-fejlesztési stratégiában.
Az összességében nyilván több százmilliárdos beruházási csomagban található állítólag a békéscsabai reptér, ami 30-35 milliárd forintból a tervek szerint 2025-re készül el. A fejlesztés valóban fontos lehet, mert a közeli Gyulán épül az Airbus-gyár (ami része a német-francia cégnek adott helikoptervásárlási megrendelésnek). Itt a futópályát 2500 méterre növelnék, hogy legalább az Airbus A320-as közepes utasszállító repülőgép és teherszállító leszállhasson. A
fejlesztés előkészítésére 2020 végén 154 millió forintot adott a kormány. A beruházás talán jövőre elkezdődik.
A már meglévő nyíregyházi reptér is része a csomagnak. Itt is szó van legalább másfél kilométer hosszú futópályájáról. Állítólag a tervek közt van a börgöndi és a kiskunlacházi infrastruktúra modernizálása is. Utóbbi a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt válhat fontossá (már ha ez végül megépül).
Magyarországon a hivatalos adat szerint 119 reptér van, amiből Ferihegy mellett még négy a nemzetközi besorolású: a debreceni, a sármelléki (Hévíz-Balaton), Győr-Pér és Pécs-Pogány. Szintén Magyar Levente tavaly beszélt arról, hogy a kormány minden nagyobb várost elérhetővé tenne legalább kisrepülőgéppel, gazdaságfejlesztési célból.
Neve mellőzését kérő egyik szakértőnk – előre bocsátva, hogy semmit nem tud a kormány terveiről – úgy látja, hogy az nem lenne kirívó példa, ha egy-egy régió gazdaságfejlesztése érdekében nem feltétlenül üzleti alapon épül-korszerűsödik reptér közpénzből. Ahogyan utat, vasutat sem megtérülést várva finanszíroznak. Ilyenre uniós támogatás is elnyerhető. Azt kérdésesnek tartja, hogy négy-öt nagy és tucatnyi kisebb légikikötőre valóban szükség van. Ha viszont üzleti alapon (is) képzelik az üzemeltetést, ahhoz nagy forgalom szükséges. A szakértő a nagy gép-kis gép-felosztással vitatkozik, mert a beépítendő infrastruktúra lényegében azonos mindegyikben, legfeljebb a futópálya hosszában lehet különbség.
Ami a szakembernek szemet szúr a megjelent elképzelésben, az a rövid határidő. Szerinte a békéscsabai építés 2025-ös befejezése irreális. Még korszerűsítés esetén is szükség lehet öt-hat évre, zöld mezős beruházás ennél is tovább tart. A legnagyobb probléma az egész csomaggal az, hogy szinte a teljes szellemi tőke hiányzik az országban, ilyen szakembereknek képzésük sincs. Nagyon drágán természetesen lehet hozni külföldről hozzáértő csapatokat – mondta.
Egy másik szakember gazdaságilag teljesen indokolatlannak tartja az egészet. Mint mondja, már jelenleg is elérhető pár órai utazással nemzetközi repülőtér, még többet létrehozni felesleges. A sokkal gazdagabb Ausztriának is csak négy nemzetközi repülőtere van. Idéz egy tanulmányt, ami minimálisan 200 ezer utasnál tartja nem veszteségesnek reptér fenntartását (Ferihegyen „békeidőben” 16 millióan fordulnak meg). A jelenlegi feltételekkel soha nem térülne meg új repülőtér megépítése, szerinte a debreceni is ráfizetéses, ennek beismerése, hogy egy éve többségi tulajdont szerzett az állam. A keleti reptérre politikai alku keretében telepített gépeket a WizzAir, cserébe kap állami támogatást balkáni útvonalak fenntartásához. Még így is csak négy célpontra repülnek Debrecenből. Győrben is alig két járat megy naponta, ezeket az Audi tartja fenn.
A szakértő pontos számokat nem ismer egy reptér üzemeltetési kiadásairól, de azt mondja, hogy nagyon drága: minimálisan közelkörzeti légiirányítás, akár tucatnyi légiirányító kell, akiket több év kiképezni, a piacról „megvenni” óriási összeg. Kell terminálépület, 20-25 kilométeres biztonsági kerítés, ehhez személyzet, hótakarítási és egyéb műszaki szolgáltatás. Szerinte vagy blöff az egész terv, vagy a kormányra jellemző megalománia áll a háttérben. Illetve elképzelhető – tette hozzá –, hogy a ferihegyi reptér üzemeltetési jogának visszavételének tárgyalásait kívánták meggyorsítani. Azzal, hogy konkurensek „belengetésével” csökkenne Ferihegy hosszabb távú bevétele.
Ami azonban már biztos, az a debreceni reptérbe áramló milliárdok. Az Európai Bizottság ősszel engedélyezte új futópálya tervezését, tűzoltójárművek és eszközök beszerzését, tűzoltólaktanya építését, informatikai és utasbiztonsági fejlesztéseket, ezek magyar kormányzati finanszírozását 2,5 milliárd forintból. A reptér egy éve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére kapott 730 millió forint állami támogatást, amit fele-fele arányban működtetésre, illetve a járatindítási támogatási programra kapta. Utóbbi keretében a Wizz Air a járatfejlesztési pályázaton elnyert állami támogatás segítségével Brüsszel-Charleroi és Kijev-Zsuljani repülőtérre indít járatokat Debrecenből. A reptér működésének megerősítésére tavaly ősszel már kapott 2,2 milliárdot a kormánytól, szintén uniós engedéllyel. És egy éve lesz, hogy az állam 51 százalék többséget szerzett a Debrecen International Airport Kft-ben.
A legújabb hír az, hogy a kormány versenyeztetés nélkül eladja a taszári, egykoron katonai repteret, kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében. A Kapos-T cikke szerint a rendeletben kijelölt vásárló az idén májusban bejegyzett SGF Silu Global Fund Holding Zrt. lesz, főtevékenységük vagyonkezelés. Vezetője Cseke István és Németh János, a pápai Németh és Cseke Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosai. Ez a cég 2018 eleje óta létezik, padló- és falburkolás a főtevékenységük, tavaly 962 milliós árbevétellel és 20 milliós nyereséggel zártak. Hogy az SGF Silu részvényeinek többsége ténylegesen kié, nem derül ki a cégadatbázisból.