A korabeli fotók különlegessége, hogy a katonákat nem harc közben, hanem az olasz front lövészárkai mindennapjaiban ábrázolják. A képen Hegyi Endre, kezében az első világháborús képeiből illusztrált naptárral.
A 200-250 felvétel közül kiválogatott 60 fotóból álló kollekciót a Magyar Honvédség szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központban nyitotta meg Széles Ernő nyugalmazott dandártábornok, a Magyar Tartalékosok Szövetsége elnöke.
– Nagyapám is megjárta Doberdót, s gyerekkoromban, amikor még olvasni sem tudtam, néztem a háborús újságokat, könyveket és a fényképeket – avatott be érdeklődése kezdeteibe a gyűjtő, aki fényképész lett, s így már hivatásos szemmel is nézegette a képeket, majd kezdett bele az első világháborús felvételek gyűjtésébe.
Hegyi Endre nem csak magának gyűjtötte össze a hatalmas kollekciót, de az elmúlt tizenöt évben rendhagyó történelemórákat is tartott a vásárhelyi általános és a középiskolákban, melyeken a korabeli katonaképeket is bemutatta. – A legelső kiállításom 2003-ban a Németh László könyvtárba volt, amit Csorba Mihály nyugalmazott dandártábornok nyitott meg.
A világháború 100 éves évfordulóján az Emlékpontban volt kiállítása. De a Kossuth téren is láthatók voltak a tablói. Ebben az időszakban kezdett iskolai rendhagyó történelem órákat tartani, melyből több mint 100 óra lett. Voltak órái a Németh László Gimnáziumban, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, a Corvin iskolában, a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában, a Varga Tamás Általános Iskolában és az Eötvös Technikumban. Néhány éve a Szentesi Műszaki Dandár felkérésére a Szentesi Könyvtárban is bemutatta a világháborús képei egy részét, de bemutatta azokat 2016-ban a Szegedi Kormányhivatalban a Meritum egyesülettel közös tárlaton is. Ugyanabban az esztendőben az Algyői Faluházban, 2018-as évben Kiszomboron is látható volt a tárlata és tartott előadást is.
A kiállítási anyaga folyton változik, a szentendrei altiszti akadémia kérésére összeállított tárlatra hatvan, annak idején még üveglemezekre készült felvételt vitt el.
– Nem azt akartam a képekkel bemutatni, mennyi áldozat, sebesült, mennyi lőszer volt vagy hány mankó, hány műláb. Azaz nem a propagandafelvételeket, hanem azt, hogyan teltek a katonák hétköznapjai a lövészárkokban, a harcok szünetében. Ezért a katonák a képeken birkóznak, levelet írnak, borotvahabbal kenik be egymást. Az egyik kép pedig egy művészi női aktfotó, melyről nem derül ki, kit ábrázol, s az sem miért készült. Az azonban igen, hogy a fotós női harisnyát húzott a fényképezőgép lencséjére, így lágyítva meg a felvételt – mondta Hegyi Endre.