Szegedi tudósok irányításával fejlesztik az első mesterséges érzékszervet

Október végén, online rendezték meg a 15. Gyermek Cochleáris Implantáció konferenciát, melynek elnöke Prof. Dr. Kiss József Géza, alelnöke pedig Prof. Dr. Rovó László volt.  A Szegedi Tudományegyetem oktatói évtizedek óta élen járnak az implantátumok, műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, amelyek évente több száz gyermek és felnőtt hallását adják vissza.

 15. Európai Gyermekgyógyászati Cochleáris implantáció Szimpóziumra (ESPCI 2021), a témában érintett szakemberek jelentkezhettek. Mind az öt kontinensről komoly érdeklődés mutatkozott a szakma csúcsát jelentő esemény iránt. A magyar tudós-társadalom évtizedek óta élen jár a Cochleáris Implantátumok fejlesztése és alkalmazása valamint a műtéti technológiák tekintetében is. A szegedi tudósok komoly elődök munkásságát viszik tovább. Békésy György biofizikus, 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”, Bárány Róbert, magyar származású orvos, egyetemi tanár pedig 1914-ben szintén a belső fület érintő kutatásaiért kapta meg az orvosi Nobel-díjat.

Az európai szervezet elnöke 2019-óta, Prof. Dr. Kiss József Géza, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadója, aki már az 1992-ben rendezett, első szimpóziumon is részt vett. És végig kísérte az implantátumok és a hozzájuk kapcsolódó technológiák fejlődését.

-Elmondhatom, hogy jól sikerült a mostani konferenciánk is, nagyon hasznos információcsere történt, sikerült megismertetnünk egymással a legújabb kutatások, fejlesztések eredményeit. Komoly hangsúlyt kapott a rehabilitáció és az azt segítő eljárások is. Egyszerre 500-an voltak bejelentkezve és szinte minden előadás és kerekasztal beszélgetés maximális résztvevővel zajlott. Minden kontinensről voltak résztvevők. Talán az is sokat mondó, hogy 10 év alatt ez már a harmadik konferencia volt, amit ránk bíztak. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a hazai Cochleáris Implantációval foglalkozó orvosok és szakemberek véleményére a világon mindenhol adnak. Bár már néhány napja véget ért az esemény, még most is nagyon sok gratulációt kapok a résztvevőktől – tudtuk meg  Dr. Kiss József Gézától, az esemény főszervezőjétől.

A műtétek egyik nemzetközileg is elismert specialistája, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia alelnöke, több tucat gyermeket segített már hozzá a teljesebb élethez. A műtétekhez és az eszköz későbbi felhasználásához, működtetéséhez is csúcstechnológiát használnak a szakemberek. Ehhez minden feltétel adott az SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új épületében.

A hallás az első olyan érzékelés, amelyet mesterségesen is tud pótolni a tudomány. Azok a csecsemők, akik erre a beültetésre alkalmasak, akár 1 éves korukban is áteshetnek a műtéten, amely képessé teszi őket a hallásra. Az implantátum nélkül úgy kellene leélniük az életüket, hogy soha nem hallanak semmit és nem szólalnak meg. Az eljárás lényege, hogy a funkcióját ellátni képtelen fülcsigát áthidalják és közvetítik az ingert a külvilágból az idegrendszer, vagyis az agy felé. Ezt egy külső és egy belső mikroszámítógép segítségével teszik meg.

-Érdekes adottság, hogy a fül és azon belül a fülcsiga mérete nem változik életünk során, így az eszközöket nem „nővik ki” a páciensek. Ettől függetlenül – jelen állás szerint –hatévente célszerű cserélni a berendezést. A gyerekek, akik ilyen eszközt kapnak, körülbelül 2,5 év alatt jutnak el a teljes süketnémaság állapotából oda, hogy már hallanak és beszélni is tudnak – mondta el Dr. Kiss József Géza.

Magyarországon jelenleg 1500 felett van a száma azoknak, akik ennek az eljárásnak köszönhetik a hallásukat. Közülük több mint 800-an, a Szegedi Tudományegyetemen estek át a műtéten vagy itt történik az utógondozásuk, rehabilitációjuk. A beültetést követően a rehabilitációt is segíti az SZTE, az eszköz beállításait, karbantartását is elvégzik, de pedagógus és pszichológus is segít a minél hatékonyabb gyógyulásban.

A korábbi betegek közül többen már diplomát is szereztek és van olyan is, aki zongorázni tanul.

-Félelmetes látni a gyerekek első reakcióit, amikor a műtét után először találkoznak a hallás érzésével. A hangok birodalma teljesen új számukra, ugyanúgy, mint az újszülöttek számára. Minél fiatalabban kap valaki implantátumot, annál egyszerűbben juthat el a hallás és beszéd fázisához. Nem csak gyerekeken, körülbelül 25%-ban olyan felnőtteken is elvégezzük a beavatkozást, akik valamiért elvesztették a hallásukat. Esetükben könnyebb a folyamat, hiszen van emlékük a beszédről, ellentétben a csecsemőkkel – avatott be a gyógyítás folyamataiba az SZTE professzora.

Az októberi szimpózium, izgalmas témákat boncolgatott és minden eddiginél nagyobb és könnyebb hozzáférést biztosított a résztvevők számára.

A konferencia négy fő szekció köré szerveződött:

– az implantátumok, mint eszközök legújabb fejlesztései,

– a legújabb műtéti eljárások, tapasztalatok,

– az optimális rehabilitáció,

– pandémia miatti távgyógyítás lehetőségei, az ehealth.

A következő Európai Gyermek Cochleáris Implantáció szimpózium 2023-ban lesz, Rotterdamban.

SZTEtudós