A mezőgazdaság a mai napig nagy mértékben függ az aktuális időjárástól. Régen az embereknek nem volt lehetőségük segítségül hívni a technikát, ahhoz, hogy megnézzék mit jeleznek előre a meteorológusok. Erre a problémára nyújtottak megoldást a népi megfigyelések.
A Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget mondóka a magyar kultúrának mai napig szerves részét képezi. A rigmusok rímjeiknek köszönhetően gyorsan megtanulhatóak voltak bárki számára, de sajnos hatásfokuk a klímaváltozás következtében az utóbbi időben jelentősen csökkent.
Megváltoztak a körülmények és ez okozza azt, hogy már nem igazán helytállóak. Azt lehet mondani, hogy az ezredfordulót követően már 60% alá esett annak a valószínűsége, hogy olyan időjárás lesz, mint amit a rigmus előre jelez számunkra. A korábbi időkben, mint mondjuk a 20. század közepéig azért még jóval magasabb volt a hatásfok, mondta Terendi Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója.
A folyamatosan romló statisztikák ellenére a földművesek nagy része tiszteli a tapasztalatokon alapuló megfigyeléseket és rendszeresen figyelemmel követi azokat.
Ez az időszak a tavasz kapuja, a tavasz indulásának időszaka volt őseink idejében is. Ezt már Sipos József növényorvos árulta el. A hagyomány szerint a Sándor, József, Benedek névnaphármasnak meg kellene hozni a meleget, viszont egyelőre ez nem következett be. A hideg időjárás főképp a rügyező fákra van nagy veszéllyel, mert a méhek nem szeretik ezt az időjárást és ugyan a méhészek kiengedik őket, ők nem hagyják el a kaptárjaikat, ennek következtében a megporzás is késik.
Most is hamarabb jött a meleg, mesélte a Vásárhelyi Médiacentrumnak Papp Hortenzia, gazda. Hozzátette, ilyenkor Sándor, József, Benedekkor, a tavaszi napforduló is megérkezik, tehát, hogy figyelni kell rá, ilyenkor nyitnak a természet felé. A méheket is a méhészek ilyenkor engedik ki, ők is ilyenkor kezdenek dolgozni, mint a földművesek.