Országszerte több száz település önkormányzata volt kénytelen hozzányúlni a telek- és építményadókhoz, a fideszes vezetésű Debrecenben például 66 százalékkal emelték meg az építményadót az idei évtől. Némileg ellentmond ez a kormányzati kommunikációnak, mely szerint a magyar gazdaság virágzik, sőt, repülőrajtot vesz 2025 „fantasztikus év”-ében. A települési önkormányzatok kijózanító adatairól az Átlátszó oknyomozó portál számolt be.
Míg a tavalyi önkormányzati választás kampányában nem hallottunk adóemeléssel kampányoló jelöltekről, 2025 elején mégis országszerte több száz település volt kénytelen hozzányúlni a helyi adókhoz. Az Átlátszó cikke szerint bizonyára több esetben csak a szövegezéshez nyúltak hozzá, azonban sok településen voltak kénytelenek emelni a helyi lakosokat sújtó adóterheket arra hivatkozva, hogy kevés az önkormányzat pénze.
A portál utánajárt, milyen okokat említettek a helyi adók emelésénél: volt, aki a pénzügyi egyensúlyra és az inflációra hivatkozott, mások kormányzati elvonásokra, de olyan is akad, aki egyenesen válságról ír. Az adóemelés mértéke településenként eltérő mértékű, sok helyen pedig új adónemet vezettek be, hogy növeljék az önkormányzat bevételeit.
Debrecenben egy november végén elfogadott rendeletmódosítással 750 forint/m2-ről 1250 forint/m2-re, vagyis 66 százalékkal emelte az építményadót az önkormányzat, míg a gépjármű-tárolók után fizetendő adót 500 Ft/m2-ről 750 Ft/m2-re növelték idén januártól, ami 50 százalékos emelést jelent. A rendeletmódosítást azzal indokolták, hogy Debrecenben 12 éve változatlan az építményadó mértéke, amely más megyei jogú városokhoz képest egyébként is alacsony volt. De hivatkoznak az inflációs adatokra is, amely 2013-2023. között összesen 50,96% volt, míg ugyanebben az időszakban a reálkeresetek 52,44%-kal nőttek, és a debreceni ingatlanok is drágábbak lettek. Végeredményben tehát azért adózzanak többet a lakosok, mert többet keresnek.
Más településeken inkább az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére hivatkoznak az emelésekhez fűzött indoklásokban. Az Átlátszó szerint a Nemzeti Jogszabálytárba feltöltött önkormányzati rendeletek arról tanúskodnak, hogy helyiadó-rendeletet 501, építményadó-rendeletet 122, míg kommunálisadó-rendeletet 222 település módosított 2024-ben – de nem minden esetben történt adóemelés, sokszor csak a rendelet szövegezésen változtattak.
A portál kiemeli a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gávacsengellő példáját, ahol, a megye több más településhez hasonlóan, nagy arányú fideszes győzelem született. Berecz János, a kormánypárt 78,16 százalékkal tavaly megválasztott polgármestere így indokolta egy új adónem, a magánszemélyek kommunális adója bevezetését településén:
„Az elmúlt évek gazdasági eseményei kemény helyzetek elé állították önkormányzatunkat, igyekeztünk kötelező feladatainkat ellátni és azért még kicsit mindig többet is nyújtani az itt élők számára. Ez több kevesebb sikerrel járó folyamat volt.
A gazdasági környezet nem javulni látszik és a különböző termékek, szolgáltatások áremelkedései mára megmutatták, hogy a jelenlegi bevételeink nem fedezik a feladatainkhoz rendelt ráfordításokat.„
Az építmény- és telekadó emelésére oldaltól függetlenül a legtöbb önkormányzat rákényszerül. Így például Szeged is, ahol különböző kormányzati elvonásokra hivatkozva (csak a város által fizetendő szolidaritási adó nőtt öt év alatt 73 millióról 5 milliárdra) emelték az építmény- és telekadót 17 százalékkal, ugyanakkor csak az üzleti célú ingatlanok tekintetében, lakáscélú ingatlanok után nem kell fizetniük a szegedieknek.
Csakúgy, mint Hódmezővásárhelyen, ahol Márki-Zay Péter már 2018-ban azzal kampányolt, hogy megszünteti a magánszemélyeket addig durván terhelő építményadót. Ígéretét annak ellenére tartja, hogy Vásárhelyet is súlyos kormányzati elvonások, és az iparűzési adó befagyasztása sújtja, ezért az üzleti célú ingatlanok tekintetében itt is adóemelésre kényszerült az önkormányzat.
Az Átlátszó cikkében felsorolt több kistelepülés közül a Borsod megyei Nyékládháza példája a legelgondolkodtatóbb. A kisvárosban ugyan 2023-ban uniós pénzből még jutott a fürdőterületre is – nézett utána a portál – az önkormányzat mégis nehéz helyzetbe került, ezért idén januártól bevezették a magánszemélyek kommunális adóját, amelyből a 2025-ös évre nagyjából 20 millió forint többletbevételre számítanak. Terveik szerint mindezt „elsősorban a település közútjainak, járdáinak felújítására, a felújításokhoz kapcsolódó hazai pályázatok önrészének biztosítására, a település meglévő infrastruktúrának karbantartására és városüzemeltetési feladatok ellátási költségeinek fedezetéül szolgálnak. A bevételek lehetőséget teremtenének tereink, parkjaink, közösségi színtereink korszerűsítésére, szebbétételére, illetve a lakossági igények minél szélesebb körű kielégítésére.”
A portál cikkében végül azt a nem meglepő következtetést vonja le, hogy a
hazai önkormányzatoknak nincs elég pénzük az alapvető feladataikra sem, és ezt egyre többen ismerik be.