Rágalmazási per: mérsékelték Márki-Zay Péter büntetését – több pontban neki is igazat adtak

Mérsékelte az első fokon Márki-Zay Péterre kirótt 400.000 Ft-os pénzbüntetést a Lázár János, mint magánvádlóval szembeni rágalmazási perben a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék. A Dr. Bakos Éva vezette bírói tanács megállapította, hogy az elsőfokú bíróság néhol eljárási szabályt sértett vagy éppen tévesen mellőzött eljárási cselekményeket, ám az elsőfokú ítélet tartalmi részét nem változtatta meg, csak a pénzbüntetés mértékét. Az ítélet jogerős, de a Kúriához benyújtandó felülvizsgálati eljáráson még gondolkozik a polgármester és jogi képviselője.

A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék is bűnösnek mondta ki, de mérsékelte Márki-Zay Péterre, mint vádlottra kirótt pénzbüntetés mértékét, a felére, 200 ezer forintra. Az ügy azért indult el, mert Márki-Zay egy videóbejelentkezésében arról beszélt, hogy a K-Art cégcsoport csődjében Lázár Jánosnak elévülhetetlen érdemei voltak.

A mai meghallgatáson az volt az egyik központi kérdés, hogy megállapítható volt-e Lázár János egyéni felelőssége, hiszen 2011-ben a hódmezővásárhelyi önkormányzat közgyűlési döntésének következtében a város egyoldalúan felmondta az önkormányzat a szerződés, majd feljelentette a K’Art-tot a közbeszerzési bíróságnál, a NAV-nál, az ügyészségnél, valamint kártérítési pert indított. Lázár János elmondása szerint ez nem az ő, hanem a közgyűlés döntése volt, 2011. augusztus 26-án. A K-Art ügy hátteréről itt írtunk. A mai tárgyaláson tanúként meghallgatták Kendi Imrét, aki a mostani peres eljárásban megismételte a korábban általa több fórumon elmondottakat a Szegedi Törvényszéknek.

A bíróság döntése

A másodfokú bíróság jogerős döntésében megállapította Márki-Zay Péter vádlott bűnösségét, bár azt elismerte, hogy ő maga nem bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Lázár Jánost, de ez nem is feltétele a rágalmazás bűncselekményének megállapításához. Az eljáró tanács elnöke, Dr. Bakos Éva kérte a polgármestert, hogy a jövőben fogalmazzon egyértelműbben, és ne adjon okot ilyen eljárások megindítására.

Azonban az elsőfokú bíróság által elkövetett eljárási szabály megsértését is megállapította a másodfok. Az elsőfokú bíróság ugyanis 2020. december 2-án a tárgyalásról a nyilvánosságot indokolás nélkül kizárta. Ez azonban a bíróság által elmondottak szerint nem volt jelentős kihatással az eljárás folytatására.

Szükségesnek tartotta a másodfok bizonyítási eljárás lefolytatását is, aminek része volt Kendi Imre, a K-Art cégcsoport egykori vezetőjének tanúkénti meghallgatása, amelynek mellőzéséről az elsőfok tévesen döntött. Mindemellett a bíróság is kimondta, hogy Márki-Zay Péter nem bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Lázár Jánost, ám ettől még a rágalmazás bűncselekményét elkövette. A pénzbüntetés mértékét 200 ezer forintra csökkentette, indokolásként az idő múlását és a vádlott személyi körülményeit jelölte meg a bíróság.

Azt is vizsgálta a bíróság, hogy a személyiségi jog védelme áll szemben a véleménynyilvánítás szabadságával. Az első fok nem végezte el e két alapjog összevetését (amely összevetés szükségességét egyébként az Alkotmánybíróság több, hasonló üggyel kapcsolatos határozatában kimondta). A polgármester közérdekű, ráadásul országos érdeklődésre számot tartó ügyben nyilatkozott közösségi oldalán, és mind a két fél közszereplő, ezért a véleménynyilvánítási jog magasabb az átlagosnál. Azt is kimondta a bíróság, hogy két fontos kijelentés volt:

  • A K-Art ügyben Márki-Zay valótlant állított, mert a PPP konstrukcióban a Balogh Imsi Sportcsarnokot felépítő, majd üzemeltető cég, amely a K-Art Cégcsoport része, végelszámolással és nem felszámolással szűnt meg. A város és a cég közötti korábbi szerződés 2011-es felmondásához kapcsolódó döntést Hódmezővásárhely akkori közgyűlése és nem Lázár János polgármester hozta meg (bár a határozat előterjesztője és végrehajtója ő volt, és meg is szavazta a határozatot).
  • A Szeviép ügyben (amely nem volt e per elsődleges tárgya) a polgármester véleményt, értékítéletet mondott, azt a magánvádló felé tett éles kritikának ítélte a bíróság.

Márki-Zay Péter örömét fejezte ki az másodfokú ítélet enyhébb mivolta miatt, illetve azért, mert az elsőfokú eljárás, sok helyütt, ahogy fogalmazott, a koncepciós perekre hasonlító eljárását több helyütt felülbírálta a másodfok, szabálytalannak vagy éppen tévesnek tekintette egyes eljárásait, úgy mint a bizonyíték felvételének hiányát. Dr. Bakos Éva bírónő tanácsát megfontolandónak tartja, és igyekszik a jövőben betartani.

Dr. Hamvas Ödön jogi képviselő elmondta, hogy a rágalmazási perekben a büntetőjog nagyon érzékeny, a meglátása szerint a másodfokú bíróság eljárása szakmailag rendkívül korrekt és alapos volt. A döntés, a bűncselekmény megállapításával azonban nem értenek egyet, és gondolkodnak, hogy a jogerős döntés ellen rendkívüli jogorvoslatot vesznek igénybe.

A tárgyaláson Lázár János magánvádló nem járult hozzá róla kép-, és hangfelvételek készítéséhez.

bíróságjogKendi ImreLázár JánosMárki-Zay Péterrágalmazás