A 2006-tól, ünnepélyes keretek közt adományozott babakötvények első több mint kétezer tulajdonosának már jövőre fizetni kellene fizetni a beígért, milliárdos támogatást. Csakhogy, a babakötvények fedezete egy része bizonytalan. Pedig milyen szépen kezdődött minden. A képen: felirat a Hódi Pál utca 3. számú ház kapuján.
Használhatatlan, bezárt, felújítandó, kényszerhelyzet miatt elcserélt vagy eladott ingatlanokkal is küszködik a babakötvények fedezete előteremtése érdekében létrejött Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány. A babakötények létrehozásának ötlete remek volt 2005-ben, de nem egyedüli az országban, csak épp a 2006-ban bejegyzett közalapítványba nem tette (tudta beletenni) a város már annak idején sem a vállalt összegeket.
Gyorsan szigorítottak a feltételeken
A VÁFIKA azóta is vergődik, hogyan teremtse meg a babakötvények fedezetét, még akkor is, hogy az ezzel kapcsolatos helyi rendeletet menet közben úgy megszigorították, hogy azt a babakötvényes egykori gyerekek közül – vélhetően – felettébb kevesen vehetik majd igénybe.
A szigorítás ellenére még 2009-ben is azt írták le az április 14-i közgyűlési előterjesztésben, , hogy „A Közalapítvány minden esetben a hódmezővásárhelyi Anyakönyv által lejelentett, illetve a nem vásárhelyi szülöttek esetében a Polgármesteri Hivatal Jogi Csoportjánál leadott nyilatkozat szerinti újszülött-szám alapján különíti el a közalapítványi bankszámlaszámára a 3.500.-Ft/hó összeget, 2007. január 01. napjától gyermekszámonként 4.000.-Ft/hó összeget.” Azaz itt még minden vásárhelyi gyerekkel számoltak.
„864 ezer forint támogatást kaphat a jelenlegi havi 4000 forinttal számolva az a vásárhelyi fiatal, aki 18. évét betöltve kihasználja a helyi babakötvény lehetőségét – a szülővárosában akar élni, itt vásárolja meg első használt vagy új lakását, házát, építési telkét. 7 éve alapította az önkormányzat a város babakötvényét. Létrehozták a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, kezdetben havonta 3500 forintot különítettek el babánként, majd 2012-ben, a Délmagyarország korábbi 2013 decemberi cikke szerint azt havi 4000 forintra emelték az összeget.
A város fizet, ha a Közalapítvány már nem tud
A babakötvényeket kvázi kezelő Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány (VÁFIKA) a csütörtöki közgyűlés elő terjesztett beszámolója szerint azonban már 2007. január 1-től havi 4000-ret különítettek el erre a célja. Lényegében azonban úgy tűnik, mindegy mikor emelkedett az összeg, a babakötvényes gyerekek jó része – legalábbis a VÁFIKA mai anyagi helyzete miatt – majdan a Közalapítványt tevő várostól kapja majd az önálló életkezdéshez szükséges összeget.
Az első évben 8 millió 747 ezer 872 forint gyűlt össze az alapítvány számláján. 2010-ben már több mint 185 millió forintra emelkedett az összeg, és 1584 babakötvény-tulajdonos volt Vásárhelyen. Az akkori elképzelés szerint a fiatalok 18–24 éves korig vehették volna fel a nekik járó pénzt, de csak akkor, ha Vásárhelyen maradnak, ellenkező esetben nincs támogatás. A bent hagyott összeget pedig továbbra is a közalapítvány kezeli – írta 2013. decemberében azzal, hogy míg a babakötvény minden rászoruló gyereknek járt, 2012 óta csak a rászoruló gyerekeknek különítették el a pénzt.
Egy, a lapban 2010 szeptemberében megjelent hírben az olvasható : „Lázár János polgármester elmondta: eddig több mint 173 millió forintot különítettek el a városban született gyerekek számára. A támogatáshoz a 18. évüket betöltve juthatnak majd hozzá, és otthonteremtésre használhatják fel. Eddig 1582 gyermek nevére állítottak ki babakötvényt Vásárhelyen.”
A babakötvény deklarált támogatásának elérését azonban szigorú feltételekhez kötötték már a kezdetek kezdetén: csak az kaphatja meg, aki vásárhelyi szülők gyerekeként látta meg a napvilágot, születésétől nagykorúsága eléréséig folyamatosan vásárhelyi lakos, első ingatlanát Vásárhelyen vásárolja, s hozzájárul ahhoz, hogy a VÁFIKA, a támogatásával megvásárolt ingatlanra három, majd 2012. január 1. után benyújtott kérelmekre tíz év elidegenítési tilalmat vezessen be.
Kulturális beruházásokban égett el a város pénze
Az akkori városvezetés azonban 2011-ben valószínűleg kikalkulálta, hogy az évi születésszámok miatt már akkor horrorisztikus összegeket kellene a babakötvények számlájára utalnia. A városnak azonban nem, hogy fölös pénze nem volt, de adósságokat görgetett maga előtt, a 2012-es adósságkonszolidáció során Hódmezővásárhely 21,3 milliárdos adósságát vállalta át a kormány. „A második legnagyobb egy főre jutó kötelezettségvállalással rendelkező város Hódmezővásárhely (457 ezer forint), összadóssága 21,3 milliárd forint. Ezt egyebek között olyan kiadásokkal érte el, mint a „kis Terror Házának” hívott Emlékpont-beruházás, amely 2005-ben 700 millió forintból épült fel, majd 2009-ben újabb 198 millióból bővítették. Hamarosan befejeződik a 2,7 milliárd összköltségű hódmezővásárhelyi kulturális város rehabilitációs programja is, a Tornyai János Múzeum bővítése és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ rekonstrukciója – írta annak idején az Index.
A feltételeken ezért jelentősen szigorítottak is, azaz már az igénylők körét is jelentősen szűkítette a vásárhelyi közgyűlés. 2012-től már nem járt automatikusan a babakötvény minden gyereknek, azt igényelni kellett, de csak az kérhette, aki egy főre eső jövedelme nem haladta meg a mindenkori minimálbér 50 százalékát, a támogatott és a vele egy háztartásban élőknek nem lehetett csak egyetlen egy lakóingatlana, s egyéb vagyona (hasznosítható ingatlana, gépjárműve, műtárgya, műkincse, vagyon értékű joga) nem haladta meg a mindenkori öregségi nyugdíj 30 százalékát.
Ha azonban a VÁFIKA számláján nincs meg támogatást biztosító fedezet, azt a városi önkormányzatnak kellene állnia.
Csakhogy az már 2020-ban a Krupiczer Ferenc (akkori) alapítványi elnök (aki Bán Csaba református lelkész lemondása után került erre a posztra) és Szabó Margit alelnök (aki Havasi Katalin volt alelnök lemondása óta alelnök) sajtótájékoztatóján kiderült, hogy az összegeket nem utalta az önkormányzat a VÁFIKA számlájára. Pedig az alapító okiratban először az szerepelt, hogy a tárgyévet követő évben, a költségvetési rendelet elfogadásakor teljesítik a kifizetést. Az első pár hónapban még érkezett a támogatás, de aztán ez is megszűnt. Majd többször módosították az alapító okiratot, melynek következményeként 3 évente, majd 5 évente, végül 9 évente utalnak. De sajnos ebből sem lett semmi. Lényegében tartós, a közalapítvány céljainak megvalósulását segítő utalás nem történt – mondta az akkori elnök.
Még a városnak is kölcsönadott a VÁFIKA
Krupiczer Ferenc akkor úgy látta, 2012-es szigorítás miatt gyakorlatilag senki nem kaphat támogatást, hiszen a szociális alapon történő kifizetés ellentétben áll azzal, hogy valaki lakást vásároljon. Azt is elmondta: a VÁFIKÁ-nak eltűnt a házipénztára, az alapítvány birtokába került Kinizsi u. 10. sz. ingatlannál bérlője nem teljesítette maradéktalanul a fizetési kötelezettségét. Végül a H-Fest Kft. vásárolta meg az ingatlant a VÁFIKA szempontjából igen kedvezőtlen áron. így 11 millió vagyonveszteség érte a közalapítványt. A VÁFIKA céljaival össze nem egyeztethető 37 milliós kölcsönt adott az önkormányzatnak 15 százalékos kamatra. Ez az összeg a sajtótájékoztató idejéig nem került vissza a VÁFIKA-hoz. Az elnök még hosszan sorolta a bajokat.
Azt már Szabó Margit alelnök tette hozzá, hogy 2024-ban kellene elkezdeni kifizetni a babakötvényeket az első több, mint 2000 kedvezményezettnek. Az akkori kalkulációk szerint több, mint egymilliárd volt a babakötények fedezethiánya.
A VÁFIKA egyébként az önkormányzattól annak idején pénz helyett több ingatlant is kapott, hasznosításra, hogy majdan abból fizesse a babakötvényeket. Az akkora már lakhatatlanná vált, a szomszéd vállalkozás által használt Kinizsi utca 8. szám alattit már a közalapítvány adta el, és megvette a Kinizsi utca 2. szám alatti, régóta eladó házat, mely homlokzatát felújítja és majdan bérbe is adja. Ez a 4,7 milliós beruházás jelenleg is zajlik.
Az ingatlanvagyon inkább viszi, mint hozza a pénzt
A csütörtöki közgyűlés elő került beszámolóból az is kitűnik, hogy a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány birtokában van a Hódi Pál utca 3. szám alatti (korábban óvodaként, majd helyőrségi klubként is) is használt épület, de azzal sem tudnak mit kezdeni, ugyanis beázik. A VÁFIKA ezt az épületet ezért bezárta, s kéri az önkormányzatot, hogy újítsa azt fel.
A csütörtöki közgyűlésen Krupiczer Ferenc volt közalapítványi elnök azt is elmondta, hogy a Petőfi utca 27. szám alatti (a vásárhelyiek által ma is csak tánciskolaként emlegetett) épületet nem önszántukból adták el, miután az annak egy részét bérlő SZEFO 2022 végén kiköltözött onnan az ipari parkba, hanem azért, mert még a kapubejáró is a társtulajdonos birtokában volt. Arra a közalapítványnak csak szolgalmi joga volt, s az ingatlan hatalmas udvarára is csak a saját épületrészén keresztül tudtak kimenni. Azaz oda se kerékpárral, se autóval nem tudtak behajtani. Az ingatlant megvásárlását a társtulajdonos kezdeményezte, s végül, a VÁFIKA által felkért az értékbecslő által megállapított áron meg is vette, élve elővásárlási jogával.
A Kinizsi utca 8. számú házzal kapcsolatos használati jog megállapításával kapcsolatban pedig bírósági eljárás folyik.
Cseri Tamás képviselő a közgyűlésen úgy emlékezett, hogy százmillió forint fölött volt a közalapítvány ingatlanvagyona, amikor Márki-Zay Péter átvette a város vezetését. A polgármester azt mondta, a közalapítványt megörökölte a városvezetés a korábbiaktól. Míg annak vagyona fedezi a babakötvények kifizetését, addig az abból fizetik, ha nem fedezi, akkor meg a város állja majd. – Soha nem vállaltuk, hogy feltőkésítjük az alapítványt – tette hozzá.
Adtak is meg vettek is
Krupiczer Ferenc volt elnök azonnal helyre is tette Cseri Tamás emlékeit, mondván, amikor átvette a kuratórium elnöksége a Közalapítvány működtetését, akkor annak 62 milliója volt a bankban. Úgy emlékezett ez az összeg 48 millió körüli volt, lemondása előtt. Azt is elmondta, hogy vagyonvesztés mégsem történt, mert bár a Kinizsi 8-at és a Petőfi 27-et eladták, vásároltak is.
Megvették a Kinizsi 2. számú (fent említett felújítás alatt álló házat), és két Oldalkosár utcai lakást is. Szerinte a vásárolt ingatlanok ára magasabb, mint az eladottaké, s az utóbbiakat bérleményként hasznosítják, azaz bevételt hoznak a közalapítványnak.
A VÁFIKA vagyona tavaly december 31-én
Forrás: közgyűlési előterjesztés
Az összesített adatok szerint egyébként 2006. január 1. és 2014. december 31. közt összesen 2137-en lettek jogosultak babakötvényre, melyet ezt követőn már nem adtak át, senkinek.
2024-ben közülük 2006-an lesznek 18 évesek, így egy kis szorzás után kijön, hogy mekkora összeg lenne az a törzstőke amire, ha mindenki megfelel a szigorú előírásoknak, s kéri a pénzét, szükség lenne.
Kerekítve: 2006×4000 forint x 12 hó = 96 288 000 ezer forintot kellett volna egy esztendőre az alapítvány számlájára utalnia az önkormányzatnak. Ez 18 év után összesen 18×96 288 000= 1 733 184 ezer forintot jelentett volna.
Ez egyébként fejenként 811 ezer 37 forint kifizetését jelenti majd. Azaz a babakötvény csekély mértékben segíti az önálló ingatlanhoz jutást, kampányfogásnak, szavat szerzésnek azonban kiváló volt.