Párhuzamosan azzal lettek lényesen drágábbak a vásárhelyi ingatlanok, hogy az országban Szeged térségében emelkedtek az ingatlanárak a legnagyobb mértékben. Egy helyi panellakás ára 10 éve még 6-8 millió volt, most közelít a 30 millióhoz, egy téglablokkos is hasonló árban van, a családi házak pedig – mérettől és építési idejétől függően 50 milliótól kezdődnek, de találtunk több, mint 100 millióért meghirdetett is.
Nincs egyensúlyban a fizetőképes kereslet a vásárhelyi ingatlanpiacon – legalábbis úgy tűnik a helyi hirdetések alapján, ami azt jelenti, hogy azok az ingatlanok vannak jellemzően a piacon, melyekre vagy nagyon sokat – akár több tízmilliót is – kell költeni megvásárlása után, vagy azok, melyek áruk miatt csak nagy szerencsével akadnak új tulajdonosara.
Az is jellemző, hogy olyanok vásárolnak, jellemzően társasházi lakást, akik azt befektetésként veszik meg. Azaz sosem költöznek maguk bele, inkább kiadják albérlőknek, s várják, hogy – az ingatlanárak további növekedését meglovagolva – jelentős nyereséggel értékesítsék majd.
A vásárhelyi ingatlanok árát a szegediek drágulása is emeli, sok, a megyeszékhelyen élő család nem tud magának lakást vásárolni ott, így az autóval és a vasútvillamossal vagy busszal is gyorsan megközelíthető szomszédos Vásárhelyen jelennek meg vevőként. Főként a panellakásokat keresve.
Az ingatlanárakat a bankbetétek és az állampapírok alacsony kamatai is felfelé tolják. Érdemesebbnek tűnik ugyanis a pénzt kivenni a bankból és lakást vásárolni belőle. Az utóbbi többet hoz és stabilabb befektetésnek látszik. Annak ellenére, hogy a Covid idején az ingatlanárak alaposan bezuhantak, akkor már az is jó üzletnek számított, ha valaki a panellakására 6 millióért nagy nehezen talált vevőt.
Az árakat a kormány is fűti, legutóbb a munkáshitel, korábban a babaváróhitel vagy a csok bevezetésével. Az olcsó, azaz a fenti kedvező kamatozású hitelek, egyből megjelennek az árakban.
A lakásáraknál majdnem nem számít, hogy a mikor és milyen technológiával épült társasházban van. A házak árát mindezek mellett az is befolyásolja, hogy a város mely részén állnak. Egy Tabánban lévőért érthetően sokkal kevesebbet kérnek, mint egy a belváros közelében lévőért, míg ha ez a sokkal kevesebb csak néhány milliót jelent.
A legkedvezőbb árú házat Öreg-Kishomokon találtuk, 8,5 milliót kérnek a 44 négyzetméteres otthonért, melyben 1,5 szoba, konyha, fürdőszoba+vécé és kamra található, s átesett ablakcserén, víz- és villamos hálózat felújításon, s melyet cserépkályhával fűtenek, míg a meleg vizet villanybojler biztosítja.
A legdrágábbat – egy belváros széli luxusingatlant – potom 145 millióért vesztegetnek. Igaz lakásnak és irodának is alkalmas, van vendégszobája, zuhanyzóval és különálló mosdóval az öt szoba mellett. Az életteret tovább növeli a három terasz, és a konyhakert, ami a fűszerekkel beültetett négy magaságyás tesz könnyebben kezelhetővé.
Mindezek után nem csoda, hogy a hitelt igénylők több mint fele már magasabb kölcsönt igényelt a lakásvásárláshoz, mint amekkora önerőt fel tudott mutatni 2024 szeptemberében – 28 százalékuknál az ingatlan értékének már 70 százalékát is meghaladta a folyósított hitel összege – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A szakértő szerint a lakáshitel felvevői között az elmúlt egy év alatt több, mint negyedével, 25,5 százalékkal, 43,6 százalékról közel 55 százalékra nőtt azon ügyfelek száma, akik a vágyott lakás megvásárlását több, mint 50 százalékban hitel felvételével oldották meg. Mindez azt jelenti, hogy a 2024 szeptemberében folyósított 5943 lakáshitelből 3253 esetben a kölcsön összege meghaladta az ingatlan értékének 50 százalékát.
A szakértő szerint még beszédesebb, hogy a tavalyi III. negyedév utolsó hónapjában folyósított 113,95 milliárd forintnyi lakáshitel több, mint kétharmada, 66,9 százaléka olyan hitelszerződésre lett folyósítva, ahol a szerződésben a hitelfedezeti mutató (hfm/ltv) 50 százaléknál magasabb volt.
A szakértők az idei évre az ingatlanárak további, jelentős emelkedését prognosztizálják, amivel még a komoly reálbér-emelkedés ellenére is nagyobb lesz a hiteligény.
Molnár Attila, a vásárhelyi Fair-m ingatlaniroda alapító tulajdonosa szerint az vásárhelyi ingatlanárakat is az infláció, illetve az hajtja felfelé, hogy az emberek az elértéktelenedő állami befektetési lehetőségekből ingatlanba fektetik a megtakarításaikat.