Kevesen járnak ezekre az alapképzésekre, és azoknak egy magas százaléka sem az érettségi után egyből. Ez derült ki az Átlátszó által végzett kutatásból. A borítóképen egy budaörsi iskola 2022 májusi tanári korfája látható.
Az általuk kikért Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai szerint közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre, a hallgatók 80%-a nő. De tettek még néhány fontos megállapítást:
A pedagógusképzésekben összesen részt vevő majdnem 30 ezer hallgató csaknem harmada 35 év feletti. A 40 év feletti korosztály a hallgatók negyedét teszi ki úgy, hogy a pedagógus alapképzéseken 16 535 hallgató közül mindössze 911 férfi.
Persze ez a megkérdezett szakértő szerint nem meglepő, mert egyrészt ezen szakok között több olyat is találhatunk, amelyek hagyományosan inkább a nőket vonzzák (például az óvodapedagógia, tanító, gyógypedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok), másrészt a férfiak, mivel jelentős családfenntartói szerepük is van, ez pedig társadalmi elvárás is egyben, nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon.
A 18 éves férfiak közül mindössze heten választották valamely pedagógus alapképzést az egész országból. Az osztatlan pedagógusképzésekre nem sokan járnak, de ők főként fiatalok, írja a portál. A pályán tartásukhoz azonban még sokat kellene tenni, ezekben a fizetésemelés csak részmegoldás.
A 30–34 és a 35–39 év közöttiek, valamint a 40 feletti korosztályokba tartozók közel felét (44%-át) teszik ki a hallgatóknak. Ha még tovább bontjuk az adatot, azt látjuk, hogy a pedagógus alapképzésekre járók majdnem negyede 40 év feletti. Ennek hátterében Pusztai Gabriella oktatáskutató szerint pályakorrekciós törekvésekre gyanakodhatunk.
A mesterképzéseken nem ennyire kiugró a nemi arányok, 3315 hallgatóból 2296 nő, ám a 40 felettiek aránya, az összlétszámhoz viszonyítva itt is magas, több mint a fele. Ennek az oka itt is lehet pályakorrekció, de sok esetben a pedagógus pályán belül szeretné valaki a lehetőségeit bővíteni, több ösztöndíj lehetőség kellene, és hasznos lenne, ha a tanári pályának is lenne egy belső karrierjellege, azonban a jelenlegi életpályamodell ezt nem szolgálja megfelelően Pusztai Gabriella szerint. A szintlépésekhez pedig relevánsabb fizetésemelések kellenének, az egyes szintek között tehát.
A teljes cikket az Átlátszó oldalán olvashatják el.