Egy lemondott budapesti megbeszélés pótlásaként kedden Hódmezővásárhelyre látogatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és találkozott Márki-Zay Péterrel. Mint ismeretes, Parragh László kezdeményezte tavaly a helyi iparűzési adó (HIPA) megfelezését, ami az önkormányzatoknak sok gondot okozott és csak hosszas tárgyalások után kapott a települések egy része kompenzációt a kormánytól. Parragh Lászlóval a Vásárhelyi Televízió készített interjút. Az elnök ma is jó ötletnek tartja a HIPA megfelezését. Arról is beszélt, hogy szerinte 40-50 ezer adó alól kibújó munkavállalót hoztak vissza a „katás” szabályok megváltoztatásával az adózás rendszerébe.
VTV: Az iparűzési adó megfelezését még mindig jó ötletnek gondolja?
P.L.: Hát abszolút, egyébként nem javasoltam volna. Nyilván minden tréfát félretéve itt a válság alatt muszáj volt segíteni a vállalkozásoknak. A cégeknél ez a legdurvább vagy legkeményebb adó, akárhogy is nézzük, hiszen ez árbevétel függő, vagy alapvetően árbevétel függő és még a veszteséges cégeket is erőteljesen sújtja. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett elkerülni. Az egy másik kérdés, hogy persze a finanszírozását az önkormányzatoknak meg kell oldani és fenn kell tartani. Nyilván a vállalkozásoknak az sem közömbös, hogy az a kultúra, ami körbeveszi őket, mondjuk egy önkormányzat működése vagy a tömegközlekedés működése vagy a szemétszállítás az mennyire hatékony. Tehát ezeket azért mindig óvatosan kell mérlegelni.
VTV: Összegszerűen hogyan segítheti a vállalkozásokat a HIPA megfelezése?
P.L.: Még végső számaink nincsenek, de én amennyire tudom a cégeknek, a jogosult cégeknek 98 %-a élt ezzel a lehetőséggel és ez mindenképpen többszáz milliárdos nagyságrendet hagyott ott a vállalkozásoknál. A válság miatt vannak olyan területek, amelyek kiugróan jól teljesítettek és vannak, amelyek meg összeomlottak. Tehát egy vendéglátás, turizmus az összes ehhez kapcsolódó terület az óriási bajba került, míg mondjuk egy házhoz szállító kereskedelem az meg hatalmas haszonélvezője volt, tehát ilyen értelemben egy átrendeződés történt a piacon.
VTV: Az önkormányzatok Ön szerint hogyan fogadták ezt a javaslatot?
P.L.: Hát nyilván nem tetszett nekik. (nevet) De hát én a kamara elnöke vagyok, tehát az én álláspontom ilyen értelemben elég egyértelmű. Nekem abból kell kiindulni, hogy hogyan tudok a cégeknek segíteni. Ha én lennék az önkormányzati szövetség elnöke, akkor nyilván másik oldalról nézném ezt az egészet.
Hozzáteszem egyébként, hogy jónéhány adót sikerült csökkentenünk, mert az egyéb helyi adókat plafonnal rögzítettük 2019. december 31-i állapot szerint, a katában jelentős változtatást hajtottunk végre, ott vagy 40-50 ezer, hát nem akarok senkit megbántani azzal, hogy adócsalót, de legalábbis az adó alól kibújó munkavállalót hoztunk vissza az adózás rendszerébe, az iparűzési adót most tárgyaltuk ki, úgyhogy én azt gondolom, hogy nagyon sok helyen sikerült javítani az adózás rendszerén.
Önkormányzati nézőpontból ugyanez
Az iparűzési adó megfelezése sok önkormányzatnál kiverte a biztosítékot. A kormányzati kompenzációról szóló, elhúzódó, bizonytalanságot okozó tárgyalások sem segítettek ezen. Végül a kisebb és szegényebb települések teljes mértékben visszakapják az így kieső bevételeiket, ezért már Márki-Zay Péter is megengedőbb hangnemben kommentálta az ügyet a kamarai elnökkel megtartott találkozóján:
Az önkormányzatnak nem fáj, az hogy ha vállalkozásoknak az adóterheit csökkentjük, az önkormányzatnak az fáj, hogyha a mi bevételeink kárára csökkentjük. Tudjuk, hogy a magyar önkormányzatok egyébként is rendkívül nehéz, rossz helyzetben vannak. Ahogy most például Hódmezővásárhely esetében egy teljes kompenzáció valósult meg, amennyiben a vállalkozások terhei csökkennek és az önkormányzatok nem járnak rosszabbul, a működését nem lehetetleníti el az önkormányzatoknak, annak én is nagyon örülök. Tehát az a fontos, hogy ez a két szféra egymást támogassa, együtt fejlődjön és ne egymás kárára fejlődjön, mert a vállalkozások is nagyon rosszul járnak akkor, hogyha a város nem tud nekik szolgáltatni.