Összefogással újult meg a susáni templom

Hálaadó istentiszteletet rendeztek ma délelőtt a nettó hatvan millióból négy év alatt felújított susáni református templomban, ahol igét Fekete Károly, tiszántúli református püspök hirdetett.

Az istentiszteleten megjelent hívek és érdeklődők nem csak az ünnepi istentisztelet rendjét, hanem az erre az alkalomra kiadott, a templomfelújítást részletező Az élet fája című, a susáni református gyülekezet tagjainak szánt hírlevelet is a kezükbe kapták.

Az istentisztelet kezdetén Monoki Mariann és Rácz Attila gyülekezeti tagok mondtak verset és énekeltek, majd Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese köszönte meg az Úrnak, az adományokat és az elvégzett munkát.
Fekete Károly, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: a felújítás célja a befogadás, az ölelés, hiszen: „Kevés ilyen templom van, ahol a gyülekezet körülöleli lelkészt” – utalt a susáni templombelső jellegzetességére, ahol a hívek padsorai tényleg körbeölelik a szószéket. – Ezt a templomot a gyülekezet megreformálta, azaz helyreállította, így is igazzá téve a reformátusok hittételét: Soli deo Gloria, azaz Egyedül istené a dicsőség!… – mondta. Hozzátette: a templom méltósága nem a nagyságától függ, hanem azért van, hogy isten gyermekei otthonra találjanak benne.
– Amikor először beléptem ide, azon csodálkoztam, hogyan lesz ebből a templomot tervező Borsos József szellemét megidőző alkotás? Megtörtént, s maradjon meg ez az ambíció! – kívánta a gyülekezet tagjainak.

Fekete Károly püspök: Kevés ilyen templom van, ahol a gyülekezet körülöleli lelkészt.

Kendi Imre építészmérnök, presbiter ismertette a felújítás történetét. Elmondta, a vásárhelyi kerámiakultúra része volt a téglagyártás, ennek gyöngyszeme a susáni templom, melyet Borsos József tervezett. Egy év alatt épült fel, s 100 évig szinte felújítás nélkül adott helyet a gyülekezetnek.
2018 év végén a tiszántúli egyházmegye nettó 60 milliót adott a felújítására. De közel 10 évvel korábban Nagy Zoltán kerámiákat kezdett gyártatni, az akkor már hiányzókat pótlandó.

Kendi Imre építészmérnök, presbiter: A szecessziós épület nem csak a régi fényét kapta vissza, de meg is haladta azt.
– Lyukas volt a tető, áztak a szigeteletlen falak. Ezért 9 hónap alatt új cserépfedést és hőszigetelt üvegablakokat kapott. A lelkipásztor és a gyülekezet sok tagja segítettek. A munka négy esztendő után mostanra érte el a célját. A szecessziós épület nem csak a régi fényét kapta vissza, de meg is haladta azt. Pető Zsuzsa presbiter művész csillárja, és kerámiái pedig tovább emelik a templom fényét. Megtanulta a gyülekezet, hogy képes átlépni a pénzügyi lehetőségeket és az időkorlátokat – mondta Kendi Imre. Cége, a Z-DOOR Zrt. volt a templomfelújítás főkivitelezője, mely számos segítő alkotóval, kivitelezővel közösen végezte el a munkát. Az építészmérnök, presbiter kiemelte: a közösségi élmény volt számára maradandó, s reméli, hogy a templom újabb száz évig szolgálja majd a susáni református gyülekezetet.

A hálaadó istentiszteleten Nagy Zoltán lelkész és Kőhegyi András főgondnok adta át az okleveleket a templomfelújítás résztvevőinek. A felújított orgonán Fekete Károly püspök játszott, s írta alá az orgona üzenőfalát. Az ünnepi eseményem a gyülekezet fiatal tehetségei mutatták be hangszeres tudásukat.

fekete károlypüspökreformátussusánitemplomVásárhely