A miniszterelnök ismét megtartotta szokásos beszédét a Tusványoson, ahol nagyrészt külpolitikáról, a háborúról és új világrendről beszélt, valamint hogy Magyarországnak is nagy stratégiai tervre van szüksége, ami megvan, csak finomítani kell még rajta.
„Bukarestből nem, de azért, hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből kaptunk demarsot: elítélték a békemissziót” – mesélte a miniszterelnök arra vonatkozóan, hogy a tusványosi jelenését az általa a hónap elején elkezdett békemisszió egyik fontos állomásának tekinti, amelyet szerinte az uniós vezetők rendre elítélnek. A brüsszeli vezetés működése kapcsán George Orwell-t és Lenint is idézett a kormányfő.
Az erjedés megkezdődött, Európa lassan elmozdult a békés politika irányába. Az ukránoknak már leesett a tantusz, most már csak az európaiaknak kell észhez térniük
– jelentette ki Orbán Viktor, aki már az előadás elején felvázolta azt a három témát, amelyek ki szeretne fejteni:
- a háború,
- a háború utáni új világrend,
- ha új világ lesz, arra Magyarország hogy készül fel.
A békét csak kívülről lehet hozni
Orbán szerint a háborúban brutális vesztességeket szenvednek el a felek, mindkettőt fűti saját maga valós vagy vélt valósága. Ukrajna önvédelemben van és függetlenségi háborút vív. Oroszország szerint súlyos NATO-fejlesztések történtek Ukrajnában és nem akarnak NATO-csapatokat, NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Mindenkinek van valamilyen valósága és a békét csak kívülről lehet hozni, mondta.
Hozzátette azt is, hogy Ukrajna ellenállása nyomán tulajdonképpen újraértelmezte magát az ország, az ütközőállam szerepe helyett mostmár a Nyugat részének tekintik magukat. Oroszország kapcsán Orbán Viktor Mike Tyson-tól idézett, miszerint „mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják”, vagyis az orosz vezetés szerinte képes volt még korábban a Krím elfoglalása miatt bevezetett szankciók okozta gazdasági nehézségekhez is alkalmazkodni, így az EU-s gazdasági megszorítások nem tudták térdre kényszeríteni az oroszokat. „Létrehoztak olyan banki fejlesztéseket, amelyek után nem omlik össze a pénzügyi rendszerük. Korszerűsítették a mezőgazdaságukat, és ma már a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőre. Hamis kép, hogy ez egy neosztálinista ország lenne.”
A kormányfő szerint az európai politika összeomlott, ennek oka pedig szerinte az amerikai érdekek „önsorsrontó követése”. Beszélt az európai erőközpontok áthelyeződéséről és kiemelten foglalkozott a lengyelekkel. Meglátása szerint „az amerikai érdek most Lengyelországot akarja megtenni Európa amerikai központjává”, emiatt adták fel a lengyelek a V4-ekkel való együttműködést. A Magyarországgal történt konfliktusok kapcsán a kormányfő kijelentette, hogy szerinte a lengyelek a „legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában”.
Eljött az önálló külpolitika és a közösség ideje
„A háború felfedte, hogy a világ legnagyobb problémája a Nyugat szétesése” – jelentette ki Orbán Viktor, ismételten előhozva a nemzetállam és a szuverenitás fogalmait. Szerinte a Nyugat jelenleg „posztnemzeti” állapotban van, ezért ütköznek a nyugati vélemények a magyar kormányéval. Az Egyesült Államok kapcsán Orbán elmondta, hogy Donald Trump-on múlik, hogy az USA visszatér-e a nemzetállami helyzetéhez, ezért akarják a demokraták minden áron elhallgattatni és eltávolítani.
A miniszterelnök úgy véli, a nagyság titka, hogy az ember képes-e magánál nagyobb dolgokat szolgálni; ezek szerinte az Isten, a haza és a család. Mindezt annak az összefoglalásaként mondta, hogy szerinte a hatvanas évektől uralkodó egyénközpontú európai eszme mostanra megbukott.
Megfogalmazása szerint mostanra Európában erősen különvált egymástól a nép és az elit. Utóbbi lenézi az előbbit, amiért az nem kér a genderből, a háborúból és a globalizmusból. Orbán Viktor szerint ez az ellentét vezetett oda, hogy Magyarország mára – a Kádár-korszakból jól ismert Három T közül – a tiltott kategóriába került.
Világrendszerváltás
Úgy látja, „világrendszerváltással” állunk most szemben, ezért most „intellektuális bátorságra” van szükség. Ennek megoldását a miniszterelnök abban látja, hogy erős európai hadi szövetséget, erős hadiipart kell létrehozni, a háború után pedig új kiegyezést kell kötni Oroszországgal. Ukrajna ezek alapján sem az EU-ba, sem a NATO-ba nem léphet majd be, hanem visszatér majd az ütközőállam szerepköréhez, a lengyelek pedig a V4-ekhez.
Ötszáz éve, az utolsó világrendszerváltáskor Magyarország vesztese lett a folyamatoknak, most azonban Orbán Viktor szerint benne van, hogy az ország a győztesek közé kerüljön, erre pedig a jelenlegi kínai és amerikai szövetségesek jelenthetik a megoldást, ezért dolgoznak egy „magyar nagy stratégia” felépítésén, amelynek a politikai oldala mellett már évek óta alakítják a gazdasági elemeit is.
A záró részben beszélt arról, hogy jövőre a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, illetve leszögezte, hogy a társadalomnak középosztályalapúnak kell lennie: saját vagyonnal és anyagi függetlenséggel. Kijelentette, hogy nem szabad Kis-Magyarországból kiindulni, nemzeti alapon kell kialakítani a magyar stratégiát, ezért az támogatási rendszereket ki kell terjeszteni a határon túli magyarokra is.