Három és fél órás vitán vannak túl az Európai Parlament plenáris ülésén, amikor Orbán Viktor hosszú idő után szólal fel újból, hogy ismertesse a soros uniós elnökség programját.
A valódi párbeszédet, vagy vitát az ülés formátuma korlátozta ugyan, de teljesen megakadályozni nem tudta. Orbán Viktor szólalt fel először, utána az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kapott szót. Ezután következtek a frakcióvezetők, vagy a pártcsoportok által kijelölt vezérszónokok, az ő felszólalásaikra aztán Orbán válaszolt. Végül a sima képviselők is bekapcsolódhattak, akikre aztán a magyar kormányfő megint reagálhat egy körben. A csoportok nagysága határozta meg a felszólalások idejét frakciónként.
Orbán Viktor az ülésen arról beszélt, hogy azért van ott, hogy ébresztőt fújjon, mert bajban van az EU. Kifejtette: az EU-nak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. Azt is mondta, hogy az illegális migráció miatt erősödik Európában a nők elleni erőszak, az antiszemitizmus és a homofóbia. A versenyképesség kérdésével kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy az innovációs szakadékot be kell temetni a többi vezető gazdasághoz képest, továbbá megtakarításokkal és befektetésekkel szükséges csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon átnyúló működésben.
Orbán szerint a zöld-átmenet önmagában nem megoldás. Például az autóipar az uniós tervezés hiányának legkirívóbb példája: iparpolitika nélkül alkalmazzák a klímapolitikát.
A soros elnök sürgette Románia és Bulgária shengeni övezethez való csatolását, illetve Szerbia EU-hoz való csatlakozását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke élesen bírálta a magyar miniszterelnököt, mondván, bár Orbán versenyképességről beszél, Magyarország leszakadt a szomszédaitól, energiafüggetlenség helyett továbbra is az orosz energiahordozóktól függ, és miközben a migrációtól óv, közben kormánya embercsempészeket enged szabadon. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy még mindig vannak, akik a megtámadottat teszik felelőssé, és nem Putyin bűnének tartják az ukrajnai háborút.
„A magyarokat teszik felelőssé az 1956-os orosz invázióért, vagy a cseheket és szlovákokat 1968-ért?”– tette fel a kérdést, majd hozzátette,
„nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke a megadással lenne egyenlő, a szuverenitás pedig a megszállással.”
Manfred Weber még élesebben kritizálta Orbánt. „Az Ön kirándulása, útja soha nem békemisszió volt, hanem az európai életünk ellen szól” – mondta, majd megemlítette, hogy amikor Orbán Viktor két éve elment Putyinhoz, Putyin „48 órával később egy gyerekkórházat bombázott le”. Weber szerint lehet migrációról és gazdaságról beszélni, de most más a fókusz. „A mai elnökséget a 2011-essel hasonlítja össze, de akkor Európa középpontjában állt, ma pedig senki nem akar találkozni Önnel” – fogalmazott.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője azt is mondta, hogy Orbán a nyilvánosság előtt jobbközép vezetőnek nevezi magát, valójában azonban olyan nacionalista és euroszkeptikus szövetségeseket gyűjt maga köré, akik Európa egysége ellen dolgoznak. Weber szerint Orbán nem nyerte meg az EP-választást, hiszen a Fidesznek mindössze tíz képviselője van az EP-ben, és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke le fogja őt győzni.
A vitában Magyar Péter is felszólalt. A Tisza Párt elnöke azt mondta Orbán Viktornak az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy „„Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”. Beszédében Magyar Péter hosszan sorolta az ország problémáit, a gazdaság és társadalom súlyos helyzetét, a romló oktatási és egészségügyi állapotokat, valamint a magas inflációt és a kormányzati korrupciót említette, amely szerinte az ország hanyatlásához vezetett. Beszélt a közmédia állapotáról is.
Magyar szerint Orbán elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és elmarta magától az EU-val való szövetségeit is.
A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás köztörvényes bűnelkövetőnek nevezte Magyar Pétert, és azt mondta róla, hogy „bajban van mentálisan”. A szintén fideszes Dömötör Csaba azzal vádolta az ellenzéki magyar EP-képviselőket, hogy hazájuk ellen szólaltak fel.
Orbán számos kemény mondatot hallhatott a vita további részében. A szocialisták vezetője, Iratxe García Pérez szerint Orbán nem tudja működtetni a saját országát, ezért az EU-t hibáztatja. Nicola Procaccini, a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának társelnöke is a migráció elleni küzdelem fontosságáról beszélt, és arról, hogy van, amiben viszont nem értenek egyet Orbánnal: „Van egy külső ellenségünk is. Ez a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti szövetség. Ez a káosz-kvartett.” Szerinte pont azokat az értékeket támadják ezek az országok, amiket a konzervatívoknak képviselniük kéne, és pont azokat, amelyeket „’56-ban védtek a pesti srácok”.
A liberális Valérie Hayer azzal kezdte, Orbán nincs hozzászokva, hogy számonkérjék, pedig most ez történik az EP-ben.
„Kicsoda ön ma, hol van az az Orbán, aki egykor a szabadságért küzdött?”
– kérdezte.
Hayer szerint Orbán rezsimjének alapja a „lopások és a csalások láncolata”. Nem ismer olyan európai országot, ahol egy gázszerelőből egyik percről a másikra milliárdos lesz, majd „fideszes Disneylandnek” nevezte Felcsútot.
Terry Reintke, a zöldek elnöke arról beszélt Orbánnak a frakciója nevében, hogy nem látják őt itt szívesen, mert
„ez a ház az európai demokrácia háza, nem a korrupcióé és a propagandáé.”
Reintke arról is beszélt, hogy Orbán „egy brutális és veszélyes diktátor szolgája lett, Putyiné.” Gyávának nevezte Orbánt majd a magyar újságíróknak, bíróknak, civileknek üzenve mondta azt, hogy
„Orbán a sajtószabadság elrablója”.
Martin Schirdewan szélsőbaloldali képviselő szerint hiba volt rábízni Orbánra a tanács elnökségét. „Az Ön által annyira gyűlölt Brüsszeltől milliárdnyi eurókat kapott évről évre. Az üzleti partnerei látják ennek előnyeit” – fogalmazott Schirdewan, aki szerint Orbán egy
„kis diktátor”.
Gerben-Jan Gerbrandy holland képviselő arról beszélt, hogy Orbán Viktor olyan, mint az Austin Powers egyik szereplője, Mini Én, aki a főgonosz ölében üldögél. „Mit jelent az ön programja az uniónak? Hogy a hollandnak is le kell fizetnie az orvost?” – mondta.
Voltak természetesen olyanok is, akik kiálltak a magyar miniszterelnök mellett, ha nem is beszéddel, de tapssal, hangos tetszésnyilvánítással vagy a kritizálók pfujolásával.
Gál Kinga fideszes képviselő a Patrióták frakció nevében szólalt fel és elmondta, hogy büszke Orbánra, aki szerinte kimondja, hogy Európa bajban van. Visszautasította a hazug támadásokat, sajnálja, hogy a Bizottság elnöke kampányolt egy kormány ellen.
A szélsőjobbos Szuverén Nemzetek Európájának vezetője, René Aust szerint Magyarország határozott cselekvést hirdetett, Orbán volt az első miniszterelnök, aki felszólalt a migráció ellen és az ukrajnai konfliktusban is a magyar miniszterelnök mutat utat, hiszen egyre többen követelik a béketárgyalásokat.
A vita végén Orbán válaszolhatott az elhangzott kritikákra, szerinte a vitából pártpolitikai csatározást csináltak a képviselők. A jogállamiságra és a korrupcióra vonatkozó állításokra azt mondta, hogy a magyar demokrácia jól van. „Vérbő és erőteljes”. Orbán szerint korrupció tekintetében Magyarország állja a sarat. Magyarnak azzal vágott vissza, hogy csak a mentelmi jog miatt vette fel az EP-mandátumát.