Október 23-ára állhatnak elő az ellenzéki pártok a közös miniszterelnök-jelölttel. Többek szerint az időpont azért is praktikus, mert kevesebb idő marad a jelölt lejáratására vagy megbuktatására. Bár az előválasztásokat már tavasszal elkezdték volna, most úgy tűnik, a járványhelyzet miatt ez őszre tolódik – írja a hvg.hu.
Karácsony Gergelyről (az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjéről) úgy tudni, nem igazán füllik a foga a miniszterelnök- jelöltséghez, de egyre többen győzködik, és a környezete szerint végül beadhatja majd a derekát. Van, aki szerint a helyzetéből következően ő vált az ellenzéki politika megtestesítőjévé, a nyomás pedig csak erősödni fog.
Karácsony erről szerdán az InfoRádióban azt mondta, a következő hónapban kiderül, hogy lesz-e előválasztás, és ha igen, elindul-e rajta. Ha pedig elindul, a jelenleg ismert névsor alapján akár győzhet is, ráadásul el tudja fedni a sokszínű listát.
Több helyről úgy hallottuk, a DK favoritjaként emlegetett Dobrev Klára valójában nem ambicionálja a jelöltté válást, megtalálta a helyét Brüsszelben, és ha elindul, azt csak azért teszi, hogy később a DK-s jelölteket támogathassa a kampányban. Megkerestük Dobrev Klárát, hogy reagáljon, de nem akart nyilatkozni, Arató Gergely, a DK elnökségi tagja pedig annyival zárta rövidre a témát, hogy a párt még nem döntött az ügyben. Igaz, korábban Gyurcsány Ferenc elnök egyértelműen megmondta, ha lesz miniszterelnök-jelöltjük, akkor az Dobrev Klára lesz.
A pártokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján őt nem is mindenki látná szívesen közös jelöltként. Egy párton kívüli, névtelenséget kérő háttérember is arról beszélt, Dobrevvel az is probléma, hogy nem tudja behúzni az összes nem fideszes szavazót. Ugyanez lehet igaz Jakab Péter Jobbik-elnökre, aki a hírek szerint szintén megméretteti magát.
Márki-Zay Péter magát zárhatja ki. A hvg.hu-nak azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson megfúrnák az indulását, és az ő ambíciója is töretlen, a játékszabályról viszont a pártok döntenek.
Jelen állás szerint pedig a játékszabály az lesz, hogy minden független/civil jelöltnek meg kell neveznie előre, melyik frakcióhoz csatlakozik (a pártba nem kell belépnie), ha bejut a Parlamentbe. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy látja:
Ha ugyanaz lenne az álláspont, mint az egyéni jelölteknél, akkor bajban lennék, nem választanám egyik pártot sem. Egy összellenzéki jelöltként később sem gondolom, hogy erre szükség lenne erre.
A pártelnökök a miniszterelnök-jelölttől is elvárják az elköteleződést. Kérdés, hogy ez így marad-e, ugyanis az ellenzéki közvéleményben komolyan elkezdték Márki-Zay Pétert is az élre menedzselni.
Pálinkás József a frissen alakult Új Világ Néppárt elnöke azt mondja, tudna magának frakciót választani, amennyiben elindulna az előválasztáson. Ez még nem dőlt el, „önjelöltként” ugyanis nem akar nekivágni, de ha van megfelelő támogatottsága, „nem mond rá nemet.” Februárban már mindenképp döntenek arról, hogy az egyéni kerületekben folyó ellenzéki versenybe beszállnak-e.
A Momentum esetében is felmerült, hogy Fekete-Győr András pártelnök vagy a két EP-képviselő indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, a hat párt közül ők a egyetlen, amely előállhat egy új, pártoktól független, komolyan vehető névvel. Egyelőre annyi biztos, durván két hét múlva bemondják a jelöltjüket.
A pártelnökök már tavaly novemberben megállapodtak arról, hogy legkésőbb október 23-án kiállnak a közös miniszterelnök-jelölttel és a 106 közös jelölttel. A megkérdezett politikusok szerint ezzel nem csúsznak ki a határidőből: lesz elég idő felépíteni közösnek a jelöltet.
A 106 körzetben előválasztást szorgalmazó Mindenki Magyarországa Mozgalmat a pártok nem vonják be a döntésekbe. Márki-Zay Péter alapító a azt mondta, korábban felmerült, hogy párttá alakulnak, akkor esetleg részt vehettek volna a tárgyalásokon, de erről végül letettek. Márki-Zay elsősorban azt akarta elérni, hogy a civil jelöltek a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelölésével indulhassanak az előválasztáson, amire szóban ígéretet is kaptak, később azonban az egyik párt megvétózta ezt.
Előválasztás nélkül csak a véletlenen múlik majd, hogy ki nyer egy billegő körzetben, nem tudják kiszűrni a „kamujelölteket”, illetve az esélytelen ellenzékieket – mondja Márki-Zay, aki valószínűnek tartja, hogy a biztosan nyerhető ellenzéki körzetekben többnyire pártjelöltek nyernek majd az előválasztáson. „Ezzel nincs is baj, ott bárki meg tudja verni a Fideszt, Budapest nagy része is ilyen.” – mondta a portálnak Márki-Zay Péter.