A magánnyelviskolák és a magán nyelvtanárok is megszenvedik a kormány közelmúltban hozott döntéseit, valamint a gazdasági válságot. Egyrészt csökkenhet a nyelvet tanulók száma, másrészt a nyelvtanárok egy része is nehéz helyzetbe került azáltal, hogy megnehezítették a katás vállalkozók dolgát, ám ugyanekkora gond az infláció is. A szakma képviselői szerint akár 10-30 százalékos drágulás is várható a nyelviskoláknál és a magántanároknál. Tapasztalatok szerint a magyarok, ha nem is egyetemista korukban, de rájönnek, hogy a talpon maradáshoz sok szakmában szükséges egy idegen nyelv átfogó ismerete. Igaz, jó néhányan azért tanulnak, mert külföldön szeretnének elhelyezkedni.
Angol óra egy hódmezővásárhelyi nyelviskolában, ahol az angol mellett németet is oktatnak, és amíg lesz fizetőképes kereslet, bizakodnak abban, hogy a nehézségek ellenére talpon tudnak maradni. Szerintük rossz üzenet a kormány részéről, hogy most már nem kötik a diplomát minden felsőoktatási intézményben nyelvvizsgához. Ez leértékeli a nyelvtudás értékét a köztudatban.
Nem a diploma, hanem a szakmai tudás miatt szükséges
Arany Csilla vezető angol nyelvtanár a Vásárhelyi Médiacentrumnak azt nyilatkozta, hogy fontos lenne, hogy minél többen beszéljenek nyelveket, nem feltétlenül azért, hogy a diplomájukat megkapják, hanem hogy képesek legyenek kommunikálni, szakirodalmat olvasni.
Hasonló véleményen van Benyóné Loyola Éva, aki spanyolt tanít maszekban. Ő nyelvszakra járt, így neki nem volt kérdés a nyelvtanulás egyetemista korában, és akkor még úgy gondolta, hogy nem is szükséges az, hogy mondjuk egy ápoló feltétlenül tudjon idegen nyelvet, nem követeli meg a szakmája. A felsőoktatási törvény 2024-től életbe lépő módosításáról, miszerint onnantól kezdve az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy nyelvvizsgához kötik-e a diploma kiadását, azt mondta, hogy ez nem feltétlenül negatív szabály, bár nyelvtudás nélkül sokkal kiszolgáltatottabb az ember. Nem csak azért, mert bármilyen tudományterületen fontos a fejlődés, ehhez pedig szükséges a megfelelő és idegen nyelvű szakirodalom ismerete, hanem azért is, mert a világ még jobban kinyílt azóta, hogy ezzel lépést tudjunk tartani, elengedhetetlen egy idegen nyelv, általában az angol ismerete.
Személy szerint az ő nyelve, a spanyol inkább egy úgymond ,,szerelemnyelv”. Ezt ugyanis nem a nyelvvizsgáért választják a tanulni vágyók, hanem nagyon sokszor azért, mert ez volt az álmuk, vagy mert spanyol nyelvterületre szeretnének kiköltözni. Ez annyira igaz, hogy tart egy nyelvkurzust azoknak, akik kifejezetten külföldre, elsősorban Spanyolországba szeretnének költözni. Ezek 8 fős kurzusok, és mindig rendkívül gyorsan megtelik. Ezért olykor 10 fősre bővíti a kurzust, online.
Nem mindig egytemistaként, de belátják
A nyelviskolákban egyelőre csak találgatják, milyen hatása lesz a felsőoktatásban beállt változásoknak, hiszen még azt sem tudják, mely intézmények tekintenek el a kötelező nyelvvizsgáktól. Abban bíznak, hogy továbbra is komoly előnyt jelent a munkakeresésnél, ha valaki nyelvvizsgapapírt tud csatolni az önéletrajzához. A költségek emelkedése azonban rontja a nyelvoktatás helyzetét.
Benyóné Loyola Éva is látja ezeket a nehézségeket, de szerinte a legtöbb fiatal belátja azt, hogy ma már nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni, labdába rúgni. Talán nem 18, hanem majd 25 éves korukban, de sokan nekiállnak, hogy megszerezzenek egy idegen nyelv ismeretet. Persze azt még középiskola után, az egyetemi évek alatt sokan nem ismerik fel, hogy az egyetem erre könnyebb időszak lenne, mint amikor már nekiállnak dolgozni. Mindemellett azt is állítja, nem az tesz egy embert jó szakemberré, hogy tud-e idegen nyelvet, de nagyon hasznos és szükséges a fejlődéshez.
Azt is elmondta, a jelenlegi magyar közoktatás arra sajnos nem alkalmas, hogy egy gyermek ott jó minőségű tudásra tegyen szert. Ennek okait a csoportok nagy és az iskolai nyelvtanárok alacsony számában látja. Ennek fordítva kellene működnie, 5-8 fős iskolai csoportokkal, ám amíg egy nyelviskolában sokkal jobban keres egy tanár, mint a közoktatásban, addig erre nincs is esély. Ráadásul az utóbbi helyen óriási az adminisztrációs teher, ez sem teszi vonzóvá a nyelvtanári pályát. Így viszont kialakulhat az, hogy középiskolában csak az tud jól megtanulni egy nyelvet, akinek van pénze, hogy külön órákra járjon.
Mindenütt emelni kell az árakon
Jelenleg átlagban valamivel több mint 1000 forint egy 45 perces nyelvóra a magániskolákban, ez kúszhat most fel 1200-1300 forintra, ami egy féléves kurzus esetében jelentős pluszkiadás a diákoknak. A nyelviskolák számára stabilitást jelentenek a céges megrendelések, hiszen ezeket a költségeket a munkaadók állják. Kérdés, hogy ezekből lesz-e elég a következő időszakban. Ez elsősorban attól függ, hogy a gazdasági nehézségek miatt a cégek mennyire húzzák meg a nadrágszíjat. Benyóné Loyola Éva azt mondta, nála mintegy 10 százalékos drágulással kell számolni. Sajnos van olyan diákja, aki ennek hatására visszamondta az órákat, és olyan is, aki korlátozta az alkalmak számát. Elmondta azt is, ő nem a kata-szabályok változásai, hanem az infláció mértéke miatt kénytelen emelni.