Németh László Petőfi Mezőberényben című egyfelvonásosát adják elő kezdő és amatőr színészekkel a magyar költészet napján, április 11-én Mezőberényben Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház művésze rendezésében.
A darab részben fikciós, részben lélektani. Érdekes megvilágításba helyezi a Petőfiről alkotott képet, hiszen nem a forradalmi, hanem a csalódott embert mutatja be. Akkor játszódik, amikor a forradalmat már majdnem leverték, és Petőfinek döntenie kell, hogy elbújik, vagy folytatja a harcot és beáll Bem seregébe.
A történet kritikát fogalmaz meg a szabadságharcról, a politikáról és a politikusokról: Petőfi vívódása közben arra jut, hogy őt csak felhasználták, „vele hergelték a népet, aztán leléptek”. „Én meg itt vagyok, engem ismer a nép, én vagyok a hangjuk, most bujdossak el a Sárréten vagy Törökországban?!” – fogalmazott a mű központi dilemmájáról szólva a rendező.
A darabban van egy politikai szál, egy erős oroszellenesség is, hiszen Németh László a darabot 1957-ben, egy levert forradalom után írta, ezt azonban ő nem akarta kidomborítani. „A fő cél, hogy a karakterek hétköznapi arcát mutassuk meg. Petőfi itt nemcsak költő és forradalmár, hanem egy tipródó ember” jelezte Czitor Attila.
A darabot részben amatőrökkel, részben színésztanoncokkal, illetve nemrég végzett, a pályájuk elején járó színészekkel játsszák. A rendező kitalált egy kerettörténetet, amely a vándortársulatok életét idézi meg. Czitor Attila szerint létező fogalom a „hely szelleme”, van jelentősége annak, hogy Petőfi életének valós helyszínén, Mezőberényben, az egykori Orlai-birtokon mutatják be a művet.